Lyukasóra, 2006 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
Kinyílik a szobaajtó, száll az aranyhaj, és a jászol mellett borotválton, frissen, áll az ifjú apa, az Isten. A gyereknek foga nőtt már ő lesz majd a Jézus Krisztus, vén zenész lép fel a Holdra, elhúzza a legszebbik tust. A pásztorok morognak, örülnének egy kis grognak, aranyékszer sír a savban, hideg van a sivatagban. Meztelen az egész világ, a fenyőkön sincsen kéreg, vizet adok Máriának, cserébe szent tejet kérek. Imádságban ázik a kisded, és szörnyű tapéta ég az istálló falán, sápadt nézők a csillagok, s kint, a veteményes kertben, József, az ács sírdogál talán... Hernádi Gyula