Lyukasóra, 2019 (28. évfolyam, 1-8. szám)
2019-07-01 / 7. szám
A hatvanharmadik évfordulón Az októberi nyári napsütésben, a fővárosi megemlékezések sorában, ez év október 23-án, az ’56-os forradalom és szabadságharc hatvanharmadik évfordulóján, a Magyar Írószövetségben is ünnepségen idézték meg 1956 szellemét. A Bajzai utcai székház falán, az ’56-os forradalom és Gérecz Attila emléktáblájánál koszorúkat helyeztek el az írószövetség, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar írók Egyesülete, a Magyar PEN Club és a Fiatal írók Szövetsége nevében. Ünnepi beszédében Demeter Szilárd író, a PIM főigazgatója mondta el gondolatait. A megemlékezés után a díszteremben átadták az Arany János-díjat, amellyel 1996 óta minden évben az írószövetség egy-egy tagjának kiemelkedő munkásságát ismerik el. A díjat idén Szávai Géza erdélyi magyar írónak ítélték oda a Székely Jeruzsálem című, nagy ívű regényéért, amelyet Erős Kinga, az írószövetség főtitkára méltatott. Az alábbiakban Demeter Szilárd ünnepi beszédének írott változatát adjuk közre: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Néhány évvel ezelőtt azt írtam: 1956 évente felvillantja számomra, hogy milyen büszkének lenni olyan magyarra, aki nem mi vagyunk, olyan történetre, amely nem a mi történetünk. Tiszteletet ébreszt a másik magyar iránt, és ez jó érzés. Akkoriban még a határ túloldaláról néztem a világra, és úgy nézni a világra, hogy határok vannak magyar és magyar között, elég rossz érzés. Engedjék meg, hogy hosszabban idézzem a 2010-ben, tempetőfi nick néven írt bejegyzésemet az akkor még Reakció-blogról. A Biszkufilmet hozták el Erdélybe, és próbáltam megérteni, hogy miért nem működött a hazámról szóló film a szülőföldemen. „Mintha Erdélyben felülről/kívülről néznénk ezt a filmet, a témáját, ’56-ot, a kommunizmust, ti főztétek, hát egyétek, de Tamás és Fruzsi ezt elbénáz- DEMETER SZILÁRD VELÜNK ÉLŐ '56 ta, felhorgadt bennünk a filmesztéta, akárha Eminem karakterszínészi képességeit boncolgatnánk, ilyen. Mert, ugye, ez nem a mi kommunizmusunk, a mi kommunizmusunk román kommunizmus volt, bezzegkommunizmus, a kisebbségi sorsban súly alatt nőtt a pálma, a nem lehet heroizmus a hevített, az erdélyi magyarok indulásból bűntelenek, azt mondjuk, román elnyomás, és ezzel mindent megmagyaráztunk. Ezt hívják önbecsapásnak. Majd kétmillió erdélyi magyar ezt hazudja magának a múltjáról, majd kétmillió erdélyi magyarnak nincs köze saját múltjához, majd kétmillió erdélyi magyar 1956-ot határon túli eseménynek tudja. LEXIKON: Demeter Szilárd író, filozófus 1976-ban született Székelyudvarhelyen. Tizennyolc évesen az erdélyi Előretolt Helyőrség nevű íróközösségben Orbán János Dénes költővel tevékenykedett együtt. 1999-ben Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) filozófusi diplomát szerzett. A Korunk kulturális folyóirat filozófiai szerkesztőjeként kezdett dolgozni. Oktatóként létrehozta a Partiumi Keresztény Egyetem egyetemi kiadóját és felelős szerkesztője volt az egyetemi tudományos folyóiratnak. A Kellék című szakfilozófiai folyóirat szerkesztőjeként a lap szerkesztőbizottsági tagja. Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mellett dolgozott Brüsszelben 2008-2014 között először sajtófőnökként, majd irodavezetőként. 2014-ben Magyarországon, a budapesti Századvég Alapítvány kutató-elemzője lett. 2015-ben részt vett a budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia alapításában. A magyarországi regionális napilapok irodalmi-kulturális mellékleteként megjelenő Előretolt Helyőrség alapító főszerkesztője, később lapigazgatója. 2018 decemberétől a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. 2019 augusztusától miniszteri biztosként, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért is felelős. Kötetei: Tempetőfi naplója (Erdélyi Híradó-Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2001); Mondolat (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2004); Egérfelügyelő. Novellák (Concord Media, Arad, 2005); Lidércnyomás. Kisregény (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2010); Kéket kékért (Irodalmi Jelen Könyvek, Budapest, 2017); Hármasoltár (Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit, Budapest, 2018). Demeter Szilárd ünnepi beszédét tartja az írószövetségi megemlékezésen