Lyukasóra, 2019 (28. évfolyam, 1-8. szám)
2019-07-01 / 7. szám
Kettős palackposta I Ha az időfolyam visszafelé tudna folyni, két jubilánsunk, Czigány Gyöngy és Szakonyi Károly szerény kis palackpostára lelhetne, időben jó messze. Feladója egy vékonypénzű szakközépiskolás siheder a nyelvi átjárást segítő tagozaton, a cirillbetűs Szabadkán egyike az ama sárga tengeralattjárón akkoriban felhőkben járóknak, de ő még külön is életidegen, mert Jókait falja zsibbadásig, Móriczot, Stendhalba és Turgenyevbe feledkezik bele. Más korban élne, magasztosabb, tisztább, nemesebb célokért... Tüntető elfordulása jeleképpen a muzsikaszós-ricsajos pók közízléstől helente a Kossuth rádió Ki nyer ma? műsorát füleli, és egy füzetben listát vezet a kedvére való, bejátszott zeneszámokról, olyannyira, hogy idővel meglehetős találati pontosságra tesz szert stílust, szerzőt, opust illetően, büszkeséggel tölti el, hogy olykor nyerni tudna, ha jelen lehetne az Astoriában. Ebbéli otthonosságának később a családba özvegy nagynénje révén benősült, szlovén katonazenésszel folytatott kvaterkázásokban veszi hasznát, aki örül, hogy van módja művelt társalgásra. Még később pedig, egyetemistaként, olyan szobatársra lel, aki úgyszintén Bachra, Beethovenra, Mozartra zsongál bakelitről, a diszkókorszak térnyerésekor. A Szabadkai Népszínház még az ősbemutató évében, ’70-ben játssza az Adáshibát, miliője, jelenetezése egyszerűségével és benne a dacos kivonulás példázatával a látszatra családi léptékű darab meghökkenti az ifjút, mert a képernyőfüggő bambulás (a valóságshow-k ily korai hajtása!) elutasítása ugyanúgy ráébreszt arra, kik vagyunk, ugyanúgy tétre megy, mint az első emberpár egyetemes léptékű Tragédiája, melyet Sinkovits Imre vendégszereplésével látott Szabadkán. (Érdekelheti-e az embert a holdra szállás, ha azért megy oda, hogy öngyilkos legyen? - vetette fel Camus.) A régi szabadkai színlap visszaigazolja, itt azért annyival összetettebb a problémafelvetés, hogy az elüzletiesedésben húsz évvel előbb járó jugoszláv adók reklámáradatához képest, Szabadkán az északnak fordított antennák révén magyar szó szüremlik be, esti mese, futballmeccs és táncdalfesztivál, Delta-tudomány (nyilván ezért lehettek a szabadkai színpadon Bódogék elfranciásítva). Ismerősünk ama kevesek közé tartozott (mert abban az ántivilágban mindenfajta médiavírus és médiaellenvírus terjedését zavarták, korlátozták), akik lenn. Újvidéken is egész jól fogni tudták a magyar tévé adásait a tízemeletes tömbház tetejére ügyeskedett antennával. A páros üzenet tehát a palackpostában csak ennyi: köszönöm! És még egyszer: köszönöm! Bognár Antal Szakonyi Károly, Czigány György és Borbély László feleségével, Seres Gerdával, és kisfiával, Bencével Raffay Dávid, Réti Attila, Osskó Judit és L. Simon László Czigány György Szakonyi Károly Kossuth-díjas író és Czigány György Jósef Atilla-díjas költő, író