Zimmermann Zita - Szabó Gábor (szerk.): VIII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium - I. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia (Gödöllő, 2013)
Előadások
garden ornamental, but inedible, poisonous! The genus contains over 70 species, only a few have economic value. Of these, followings should be mention: Physalis pruinosa (ground cherry, husk tomato, strawberry tomato, dwarf cape gooseberry), Physalis ixocarpa (tomatillo, Mexican husk tomato) Physalis angulata (mullaca, winter cherry), Physalis peruviana (cape gooseberry, ground cherry, golden berry, poha berry) etc. I’m planning to examine the climatic needs of the perspective species on two or three places in the country. The resulting morphological data, and the level of homo- and heterogeneity of the population, and with the relationship among local meteorological measurement data, statistical methods (variance analysis, homogeneity, population heterogeneity, correlation). hopefully will clarify the cultivation possibilities at subtropical climate. The phenophases must be tested correctly, such as the pollination opportunities during flowering period. The berry ripening uniformity, unique nutritional value, shelf-keeping indicators are going to lead us to get a better picture of this genus. A Physalis sp. magyarországi termesztehetősége. Introdukciós és ökológiai megfontolások Kristó Attila Növényi Diverzitás Központ, H-2766 Tápiószele, Külsőmező 15. E-mail: akristo@mail.nodik.hu A történelem során az emberiség több ezer növényfajt használt-hasznosít élelemforrásként. Napjainkra ez nagymértékben csökkent beszűkült és egyre kevesebb, csupán mintegy 20 faj alkotja a világ élelmiszer ellátásának bázisát. Viszont számos hasznos növényfajt nem használunk ki kellőképpen, mert nem látunk bennük jelenleg gazdasági potenciált. Figyelmen kívül hagyunk sok olyan fajt, amelyekkel érdemes lenne foglalkozni, hogy ezzel is gazdagítsuk a mezőgazdaság és mindennapi ételeink diverzitását. Napjainkban több kérdés vár megoldásra, méghozzá egy időben. Ilyen a klímaváltozás hatásának mérséklése, az élő környezetünk romlásának megakadályozása, a termelés gazdaságosságának és volumenének fokozása, illetve a kultúrflóra reakciója a hirtelen változó klimatikus és ökológiai helyzetekre. Legalább ennyire fontos kérdés a biodiverzitás, az élet sokszínűségének megőrzése és itt nem szabad csak és kizárólag az „őshonosság” megőrzésére gondolni. Figyelembe kell vennünk az élővilág alkalmazkodóképességét, a változások követhetőségének igényét. Napjainkban mind erőteljesebben bontakozik ki a mezőgazdaság multifunkcionális jellege, a társadalmi igényekhez igazítjuk a termékszerkezetet, illetve a tevékenység egészét. Ezért fontos kérdés, hogy milyen mértékben tudjuk a hasznunkra fordítani ezt a már folyamatban lévő klimatikus változást azáltal, hogy trópusi fajokat próbálunk sikeresen termeszteni szubtrópusi területeken. A paradicsomon kívül, a Solanaceae család számos, kevésbé ismert fajának is ehető a termése, egy ilyen nemzetség a Physalis sp. Magyarországon ezek nem igazán ismert fajok, főleg termeszthetőségük klimatikus korlátai miatt, pedig a nemzetség egyes tagjai jelentősek a dél- és közép-amerikai népek étkezési kultúrájában. Napjainkban egyre több helyen lehet találkozni ezekkel a fizálisz nemzetségbe tartozó gyümölcs-különlegességekkel. Azonban az „átlagos” felhasználó számára nem mindig egyértelmű, hogy tulajdonképpen milyen gyümölccsel is van dolga. A fizáliszfélék megkülönböztethetőségét az európai fogyasztók körében nagyban nehezíti a fajok közötti nagyfokú hasonlóság és a köznyelvben sokszor hibásan élő, vagy ki sem alakult elnevezések. Ezért például a perui földicseresznye nem összetévesztendő a nagyon hasonló termésű és a Kárpát-medencében is honos rokonával, a Physalis alkekengi-vel (lampionvirág, zsidócseresznye, fizálisz, piros papmonya), amely viszont kerti dísznövény, de fogyasztásra alkalmatlan, mérgező! A nemzetség több mint 70 faja közül csak kevés képvisel gazdasági