Bartha Lajos - Dereánó Ödön: Az 1. honvéd gyalogezred története és háborús emlékalbuma (Budapest, 1939)

Ill. Rész. - EMLÉKALBUM - Tábornokok—törzstisztek—tisztek

Kaszala János ny. számtanácsos, Buda­pest. Mozgósításkor vonult be mint egy­éves önkéntes. Az orosz fronton részvett a rohatini és zlotalipai ütközetekben. 1916. márciusában az olasz harctérre ke­rült a M. S. Michelére. Még ez évben ismét az orosz frontra ment és itt meg­sebesült. Felgyógyulása után a pályaud­vari parancsnokságnál nyert beosztást. Harctéri szolgálata összesen 3 év. Kitün­tetései: III. o. katonai érdemkereszt, két signum laudis, mind három a kardok­kal., seb. érem, Kcsk. Rangja: 1. szá­zados. Nős. Dr. Vitéz Kálazy Sándor Máv. fő­tanácsos, Budapest. 1914 júl. 26-án vo­nult be. Tisztiiskolát már 1911—12-ben végzett és a háború első hónapjaiban önkéntes iskolai oktató volt. 1915 febru­árban az orosz harctérre került és­­a­ Beszkidekben harcolt. 1915 áprilisban megbetegedett. Felgyógyulása után az olasz fronton részt vett 1915 júliusban a 2. Isonzó csatában, majd okt. 29-én sebesülten olasz fogságba esett a M. S. Michelén. Visszatérése után 25 6/0-os rokkanttá nyilvánították, de járuléká­ról lemondott. Rangja: e. e. százados kitüntetései: nagyezüst v. é., kisk. seb. érem, magyar és osztrák háb. e. é. 1929-ben vitézzé avatták. Nős, fiai: Sán­dor és Bódog. Dr. Kollmann Dezső ügyvéd, Buda­pest. 1916.-ban végezte a Ludovika A­kadémiát. Mint aktív tiszt szolgált a kolozsvári 21. h. gy. e.-ben és az I.­es honvédeknél A háború előtt időleges nyugdíjba ment és ügyvéd lett. Moz­gósításkor bevonult és a szerb fronton részt vett a klenaki ütközetben. Három hónapos frontszolgálat után súlyos has­tífuszt kapott, melyben egy évig feküdt. Kitüntetése: signum laudis. Rangja: ny. százados. Nős, három gyermeke van. Koppel Jenő mérnök, Budapest, 1914. augusztusban az orosz frontra került és 1915. júniusáig részt vett az összes har­cokban. 1915. szeptemberben az olasz frontra vezényelték és 1916-ban meg­sebesült. Felgyógyulása után továbbra is az olasz fronton küzdött. Kitüntetései: kétszer signum laudis, Kcsk. Rangja: 1. százados. Nős. szentmáriai Lajtos Árpád néhai tényle­ges honvédszázados, Budapest. 1906-ban végezte a Ludovikát, 1908-ban betegsé­ge miatt ideiglenes nyugállományba vo­nult. 1909-ben szkivüli viszonyba ke­rült, 1914­-ben hadbavonult, 1916-ban re­aktiválták. Huszonnégy hónapig harcolt az orosz és olasz fronton. 1917-ben kis időre a 24-eseknél is szolgált és mint lábbadozó a Ludovikán is teljesí­tett szolgálatot. Részt vett a kárpáti har­cokban­ is. Itt megsebesült, az olasz fron­ton pedig gázmérgezést szenvedett.­­ 1919-ben halálos lövést kapott a de­markációs vonalban. Katonai érdemke­resztje, signum laudisa, mindkettő a kardokkal és ricsk-je volt. özvegyet és három gyermeket hagyott hátra hősi halálával. szentmáriai Lajtos Elemér, az Atrium­filmszínház igazgatója, nyug. százados, Budapest. 1912-ben avatták hadnaggyá. M­­ozgósításkor a 3. zászlóalj segédtisztje volt. A harctéren később áthelyezték a 304. honv. gy. e.-hez amelynek ezred­segédtisztje lett. Részt vett a Zlota-Lipa Martinov, Ziska, Dnyeszter-Mikolajov, Lipoviec, Chyrov, Csontos, Fenyves­völgy, Uzsok és Sianki melletti har­cokban. 1914. augusztustól — 1915­ ja­­nuárig orosz hadifogságban volt. 1914 okt. 15-én Sanoczanynál megsebesült. Mint rokkant, népi­ fegyveres szolgálatra alkalmatlan ment nyugalomba 1920-ban. Kitüntetései: Signum Laudis a kardok­kal, (a Chyrov körüli harcokért) és a seb. érem. P. László Ernő Ede m. kir. rendőr­felügyelő, Budapest. 1914. október 16-n ült be az i.-es h. gy. e. pótzászlóal­jához. Az 1. népfölkelő gyalogezred kö­telékében a román fronton több ütkö­zetben vett részt és 1916-ban jobb­kezét átlőtték. Az orosz fronton 1917-ben fejlövést kapott. A M. S. Michelen is harcolt az olasz harctéren. Összes frontszolgálata 36 hónap, 75 százalé­kos rokkant. Szemevilágát vesztette, — jobbkeze béna lett. —­­Kitüntetései: III. o. kat. érdemkereszt, signum lau­dis, mindkettő a kardokkal, ezüst és bronz v. é., Kcsk., seb. érem, magyar és osztrák emlékérem. Rangja: e. e. százados. Lengyel István plébános, Császár, Ko­márom megye. 1918. februárjában mint az 1. h. gy. e. rk. tábori lelkésze az olasz frontra ment és ott maradt a visszavonulásig. Kitüntetései: Kcsk. és a lelkészi érdemkereszt helyett kor­mányzói segnum laudis. Ezredtársainak nemcsak lelkipásztora, hanem igaz baj­társa és hőslelkű nevelője, támogatója volt. Felekezeti különbség nélkül tiszti­kar és legénység egyaránt bálványoz­ta. Lepséni (Liedemann) Hugó n.gurg.­ százados és nyug. rendőrfőtanácsos, Bu­dapest. 1894-ben hadapródjelölt tiszthe­lyettes, 1895. hadnagy, 1898. főhadnagy, azután nyugdíjazták. A háború kitörése­kor hivatalos felmentést nyert a ka­tonai szolgálata alól. Több ízben önként jelentkezett frontszolgálatra, végre 1917. őszén Albániába vezényelték, ahol e­lőbb század-, majd zászlóaljparancsnok lett. Decemberben maláriába esett.­­ 1918. márciusában a délkeleti hadszín­térre osztották be. Később megbízást kapott a hazatérő foglyok táborának­­felállítására és ennek parancsnokává nevezték ki. 1920. februárban nyugdíjaz­ták saját kérelmére. Signum laudis-sal tüntették ki. Nős, három gyermeke van. Léderer János szeszbizományos, — Budapest. 1914 aug. 4-én vonult be, mint népf. hadnagy a dési 32.­­népf. gy. e.-hez. A déli harctéren a Cigány­szigeten küzdött, majd az olasz, illetve orosz fronton harcolt a háború végéig. 1916 őszén az 1-es honvédekhez osztották be. Csak­nem 50 hónapig volt a harctereken. Rangja: népf, százados. Kitüntetései: bronz és ezüst signum laudis a kardok­kal. Nős, egy gyermeke van. Dr. Lőw Antal ügyvéd, Budapest. — Mozgósításkor, hadnagyként vonult be az 1. népf. gyalogezredhez. 1914 VIII. 12.—XII. 23. között a péterváradi pa­rancsnokságnál működött. 1914. decem­ber 23.-ától 1916. májusig részt vett a 11. szerb offenzívában, azután az al­bániai megszállásban Diskoval és Ipe­ken. 1916. szeptemberében a román frontra került és a Gyilkos-tó környé­kén mint a 12. h. gy. e. tisztje meg­sebesült. Kitüntetései: signum laudis, seb. érem. Rangja: százados. Özvegy, egy gyermeke van. Martos Sándor,­­ a Magyar Olasz Bank igazgatója, Budapest. Mint egyé­ves önkéntes vonult be a mozgósításkor a 25. vadászzászlóaljhoz, azután szol­gált a 43. gy. e.-ben, a 17-es honvé­deknél, majd az 1-es honvédekhez ke­rült. Részt vett a rohatini, lembergi üt­közetekben, majd a 3., 4., 6­., 7. és 8. -ik isonzói csatában. 1914. október 8.­án Komarnónál megsebesült. — Összes frontszolgálata 16 hónap. Az isonzói csatákért signum laudist kapott a kar­dokkal. Rangja: e. e.. százados. Nős, két fia van. Mátéffy Viktor apátplébános, v. or­szággyűlési képviselő, Érsekvadkert. — Mint tábori lelkész a mozgósitáskor vo­nult be. Öt hónapon át részt vett a ro­hatini, Lemberg alatti és chyrowi ütkö­zetekben. Kitüntetései: II. o. lelkészi ér­demkereszt a kardokkal, Kcsk. Revicz­­ky ezredes levele szerint: »a harctéren szerzett érdemeid elismeréséül«. Ő volt az ezred első tábori lelkésze szentiváni Mészáros Ervin háztulajdo­nos, Budapest. 1914-ben a 12. ulá­nus ezred pótzászlóaljához vezényel­­­ték. Hat hónapig az orosz harctéren küzdött, azután megbetegedett. 1916. e­lején állomásparancsnok lett a szerb fronton. 1916. júniusában az 1. h. gy. e. pótzászlóalj parancsnokságához osztották be. 1917. januárban mint menetzászlóalj, parancsnok az orosz fronton a Vidumka völgybe ment az 1. h. gy.. e.-hez, majd az olasz harctérre a M. S. Gábrielé­re. A fronton nevezték ki a 4. h. gy. e. II. zászlóaljának parancsnokává.­­ 1918. augusztusában visszavezényelték a 12. ulánus ezredhez és a tagliamentói szakaszon harcolt. Ezredével együtt itt hadifogságba esett 1918. november 3.-án. Kitüntetései: signum laudis a kardokkal, Kcsk. Rangja: e. e. százados. Dr. Molnár József, Kispest város pol­gármestere. 1912—13-ban szolgálta le önkéntesi évét és mint holt. őrmester szerelt le. Mozgósításkor bevonult és 1914. augusztus 28-tól október 20-ig a 13. menetezred, illetve a 45. menetzlt. tagjaként az orosz fronton a ravaruskai, magierovi, jaroslavi stb. ütközetekben harcolt. Pelkinjénél megsebesült ,és haza­­került. 1915. júl. 3.-tól az 1. h. gy. e.

Next