A világháború története az összeomlás kezdetétől a békekötésig 2. kötet
Magyarország és Ausztria az összeomlásig
Magyarország és Ausztria az összeomlásig Szterényi kísérlete. Újra Wekerle ! . . . Czernin tehát megbukott. Nem Károly király, hanem Clemenceau, a francia köztársaság miniszterelnöke buktatta meg, mivel leközölte a monarchia uralkodójának sógorához, Sixtus herceghez intézett levelét, amelyben félre nem érthető célzás történt Elzász-Lotharingiára is. Utóda Burián István báró, Tisza barátja lett. A belpolitikai helyzet ingadozása és a külügyminiszter kinevezése maga után vonta a Wekerle-kormány lemondását is. Károly király 1918 április 20-án Szterényi József kereskedelmi minisztert bízta meg, hogy a kabinetalakításról tárgyaljon. Azonban a kísérlet a személyi akadályok és magának az alkotmánypártnak ellenállása miatt meghiúsult. Szterényi visszaadta megbízását a királynak és ismét Wekerle Sándort ajánlotta miniszerelnöknek. Május 8-án megjelentek az új kormány kinevezését tárgyaló királyi kéziratok. Immár harmadszor került Wekerle kilenc hónap alatt a magyar kormány élére. Az új kabinetből Vázsonyi Vilmos kimaradt, helyét Tőry Gusztáv foglalta el mint igazságügyminiszter. Apponyi Albert gróf helyére pedig Zichy János gróf lépett. Az új kormány 1918 május 11-én mutatkozott be a képviselőházban. A kormány elnöke alig mondott valami újat. Programját nagyon szűkre szabta. Hanem egyes részletek mégis megemlítésre méltók a programból. — Egész működésünket — mondotta Wekerle — a magyar nemzeti állam teljesebb kiépítésének nagy célja fogja irányítani és ezért annak leghathatósabb eszközét, a hadsereg nemzeti és önálló alapon való szervezését előkészíteni és a háború befejeztével valóra váltani kívánjuk... Ez indított bennünket arra, hogy a választójog kiterjeszté-