A világháború története 1914-1918, 1. kötet
Kitör a háború
Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségnek. Mindent megfontoltam és meggondoltam. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak. Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel teli vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet." Válaszul a hadüzenetre, a szerbek július 29-én hajnali fél kettőkor fölrobbantották a Zimony-belgrádi hidat, mire gyalogságunk és tüzérségünk, a dunai monitorokkal együtt megkezdte a tüzelést a szerb hadállások ellen. A szerbek rövid tüzelés után visszavonultak, a mi veszteségünk jelentéktelen volt. A monarchia is mozgósít A háború tehát kitört és Belgrád bombázásának hírére hevesebben dobogtak a magyar szívek. A nándorfejérvári csaták, a Hunyadiak, Kapisztránok és Dugovics Tituszok dicsőségének emléke lelkesítette a nemzet apraját, nagyját egyaránt. A király egyidejűleg elrendelte a részleges mozgósítást is. Behívták — fennállása óta először — a honvédséget és a népfölkelést is. E részleges mozgósításba a következő nyolc hadtest esett bele: Grác, Prága, Leitmeritz, Bosznia, Hercegovina, Dalmácia, Temesvár, Budapest és Zágráb. A mozgósított hadsereg főparancsnokává a király Frigyes főherceget nevezte ki. És mialatt a monarchia minden részéből megindultak a katonai szolgálatra jelentkezők hosszú, hosszú sorai és mialatt a monarchia tüzérsége hosszabb-rövidebb megszakításokkal bombázta a szerb fővárost, Európaszerte egyre nagyobb lett az izgalom, a külpolitikai feszültség, amely július 31-én már tetőfokát érte el. Vilmos császár, hogy megmentse az európai békét, Miklós cár egyenes felkérésére elvállalta a közvetítést a monarchiánál az orosz cár némely kívánságaira nézve, de mialatt ő jóhiszeműen fáradt a béke fenntartása érdekében, Oroszország titokban mozgósított és nagy csapatokat vont össze Galicia és Kelet-Poroszország határán. Erre Vilmos császár nyomban elrendelte a fenyegető háborús veszély állapotát.