MHS Vezetők Lapja, 1963 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
munka egyéb kérdéseivel is megfelelő súllyal foglalkozni, egyben tájékoztatjuk olvasóinkat a minőségi sportban elért eredményekről és minden olyan problémáiról, amely a Szövetség működése során felmerül. Nagy és szép feladatok állnak szövetségünk előtt. A fiatalok tíz- és tízezreit készítjük elő a honvédelemre. De a katonai elő- és utóképzés mellett rendkívüli szerepe van a szocialista hazafiságra való nevelésinek, a szocialista népi-nemzeti egység további megszilárdításának, a szocialista tudat formálásának. A politikai nevelőmunka, „amelyet a kiképzés, illetve a technikai sportok művelése kapcsán végzünk, igen nagy jelentőségű a szocialista jövendő szempontjából. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa után még magasabb színvonalú, még jobb lehet az ilyen irányú tevékenységünk is. A békére, a béke védelmére gondolva, fokozzuk szövetségünk tevékenységét. A mi békeakaratunk szilárd, s együttjár azzal a felismeréssel, hogy mivel az imperializmus egyelőre még nem hagyott fel sem a hidegháborúval, sem melegháborús készülődésével, mindent meg kell tennünk hazánk védelmi készültségének állandó növelésére. Hazánk nincsen egyedül: a Szovjetunió vezette szocialista tábor országaival együtt a Varsói Szerződés tagjaként áll helyt a béke frontján. A Magyar Népköztársaságnak jó hadserege van; a magyar nép jelentős áldozattal szerelte fel a legkorszerűbb haditechnika eszközeivel a dolgozó emberek fiaiból álló haderőt. A Magyar Honvédelmi Sportszövetségnek arra kell törekednie, hogy szervezeteinkben olyan testben-lélekben egészséges, szocialista gondolkodású fiatalok tömegeit alakítsuk ki, akikre bizton számíthatunk, ha a nép szocialista vívmányait, a haza szabadságát és függetlenségét kell megvédeni. Ezekkel a gondolatokkal kezdi meg tizedik évfolyamát a Vezetők Lapja, amely kéri vezetőinket, olvasóinkat, hogy a jubiláns esztendő kapcsán mondják el munkánkról néhány sorban a véleményüket és azt közlés céljából küldjék be szerkesztőségünk címére (Budapest, V., Beloiannisz utca 16.). A KUBAI FORRADALOM ÖTÖDIK ÉVE 1959. újév napján Kubában kitört a forradalom. Január 1-én a kubai forradalmi hadsereg élén hős vezérével, Fidel Castróval — bevonult az ország fővárosába, Havannába. Ettől a naptól kezdve Kubában új történelmet írnak. Ötödik éve leng Kuba felett a szabadság zászlaja. A kubai hazafiak drága árat fizettek a szabadságért. Nem véletlenül őrzik azt úgy, mint féltett kincsüket. „Országunkban — mondják a kubaiak — minden huszadik ember tanul, minden tizedik ember katona és minden egyes ember építő." Kubában szorgos kezek a szocializmus hatalmas épületének fundamentumát rakják le. 1962 októberében Kubát az imperialista ragadozók és bérenceik siserabada akarta elnyelni. A világ a háború szörnyű kráterének szélén táncolt. A Karibi-tengeri válság könnyen katasztrófába sodorhatta volna az emberiséget. Hála a Szovjetunió bölcs politikájának, az agresszorok kezét sikerült lefogni. Kuba körül a blokádot felszámolták. De az új életet építő kubai nép továbbra sem engedheti ki kezéből a fegyvert, mert az imperialista intervenció veszélye továbbra is fennáll. Jó lesz, ha Kuba ellenségei nem felejtik, hogy a szabadság szigetét ma már a barátok hatalmas tengere veszi körül, amely képes elnyelni az agresszorokat. Kuba barátja a hatalmas szocialista tábor, élén a Szovjetunióval. Kubával van a világ valamennyi békeszerető népe. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség egész tagsága dolgozó népünkkel együtt szívből kíván barátainknak, a szabadság szigete lakóinak, a hős kubai népnek boldog új évet és új sikereket forradalma ötödik évében. 2