MHS Vezetők Lapja, 1963 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

munka egyéb kérdéseivel is megfelelő súllyal foglalkozni, egyben tájékoztat­juk olvasóinkat a minőségi sportban el­ért eredményekről és minden olyan problémáiról, amely a Szövetség mű­ködése során felmerül. Nagy és szép feladatok állnak szö­vetségünk előtt. A fiatalok tíz- és tíz­ezreit készítjük elő a honvédelemre. De a katonai elő- és utóképzés mellett rendkívüli szerepe van a szocialista ha­­zafiságra való nevelésinek, a szocialis­ta népi-nemzeti egység további megszi­lárdításának, a szocialista tudat formá­lásának. A politikai nevelőmunka, „ame­lyet a kiképzés, illetve a technikai spor­tok művelése kapcsán végzünk, igen nagy jelentőségű a szocialista jövendő szempontjából. Pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VIII. kongresszusa után még magasabb színvonalú, még jobb lehet az ilyen irányú tevékenysé­günk is. A békére, a béke védelmére gondol­va, fokozzuk szövetségünk tevé­kenységét. A mi b­ékeakaratunk szilárd, s együttjár azzal a felismeréssel, hogy­ mivel az imperializmus egyelőre még nem hagyott fel sem a hidegháborúval, sem melegháborús készülődésével, min­dent meg kell tennünk hazánk védel­mi készültségének állandó növelésére. Hazánk nincsen egyedül: a Szovjetunió vezette szocialista tábor országaival együtt a Varsói Szerződés tagjaként áll helyt a béke frontján. A Magyar Nép­­köztársaságnak jó hadserege van; a magyar nép jelentős áldozattal szerelte fel a legkorszerűbb haditechnika eszkö­zeivel a dolgozó emberek­ fiaiból álló haderőt. A Magyar Honvédelmi Sportszövet­ségnek arra kell törekednie, hogy szer­vezeteinkben olyan testben-lélekben egészséges, szocialista gondolkodású fia­talok tömegeit alakítsuk ki, akikre biz­ton számíthatunk, ha a nép szocialista vívmányait, a haza szabadságát és füg­getlenségét kell megvédeni. Ezekkel a gondolatokkal kezdi meg tizedik évfolyamát a Vezetők Lap­­ja, amely kéri vezetőinket, olvasóin­kat, hogy a jubiláns esztendő kapcsán mondják el munkánkról néhány sor­ban a véleményüket és azt közlés cél­jából küldjék be szerkesztőségünk cí­mére (Budapest, V., Beloiannisz utca 16.). A KUBAI FORRADALOM ÖTÖDIK ÉVE 1959. újév napján Kubában kitört a forradalom. Január 1-én a kubai forra­dalmi hadsereg­­ élén hős vezérével, Fidel Castróval — bevonult az ország fővárosába, Havannába. Ettől a naptól kezdve Kubában új történelmet írnak. Ötödik éve leng Kuba felett a sza­badság zászlaja. A kubai hazafiak drá­ga árat fizettek a szabadságért. Nem véletlenül őrzik azt úgy, mint féltett kincsüket. „Országunkban — mondják a kubaiak — minden huszadik ember tanul, minden tizedik ember katona és minden egyes ember építő." Kubában szorgos kezek a szocializmus hatalmas épületének fundamentumát rakják le. 1962 októberében Kubát az imperia­lista ragadozók és bérenceik siserabada akarta elnyelni. A világ a háború ször­nyű kráterének szélén táncolt. A Kari­bi-tengeri válság könnyen katasztrófá­ba sodorhatta volna az emberiséget. Hála a Szovjetunió bölcs politikájának, az agresszorok kezét sikerült lefogni. Kuba körül a blokádot felszámolták. De az új életet építő kubai nép tovább­ra sem engedheti ki kezéből a fegyvert, mert az imperialista intervenció veszé­lye továbbra is fennáll. Jó lesz, ha Ku­ba ellenségei nem felejtik, hogy a sza­badság­ szigetét ma már a barátok ha­talmas tengere veszi körül, amely ké­pes elnyelni az agresszorokat. Kuba barátja a hatalmas szocialista tábor, élén a Szovjetunióval. Kubával van a világ valamennyi békeszerető népe. A Magyar Honvédelmi Sportszövet­ség egész tagsága dolgozó népünkkel együtt szívből kíván barátainknak, a szabadság szigete lakóinak, a hős ku­bai népnek boldog új évet és új sikere­ket forradalma ötödik évében. 2

Next