MHS Vezetők Lapja, 1967 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

egészen más feladatokat ró a nép választott képviselőire: dolguk valóban a szo­cialista demokrácia jegyében a jelen és a szocialista holnap építésének segítése. Magyarországon valóban kialakult a szocialista nemzeti egység. Az a bátor küzdelem, amelyet a kommunisták mintegy három évtizede folytatnak nemzetünk igazi érdekeit kifejező egységpolitikájáért, meghozta gyümölcsét. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke teljes joggal mondhatta el az MSZMP IX. kongresszusán, hogy a Hazafias Népfront mozgalomban megnyilvánuló nemzeti egység nagy és jelentős eredményeket hozott. A választások előtt gyakorta esik szó a múltról és nemegyszer előfordul, hogy felvetik az egypártrendszer és többpártrendszer kérdését is. Helyes ebben a kér­désben Kádár János elvtárs megállapítását idézni: „Mint a nemzetközi tapasztalat bizonyítja, a szocializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi. Nálunk történelmileg úgy alakult, hogy egy párt, a munkásosztály forradalmi pártja mű­ködik, az vezeti a társadalmat. Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt felelősségét atekintetben, hogy a tömegekkel összeforrva dolgozzék és megnyerje közérdekű céljainak megvalósításához a társadalom különböző osztályainak és ré­tegeinek képviselőit..Ez a megállapítás mintegy aláhúzza azt a gondolatot is, hogy 1948 óta, amikor nálunk megszűnt a többpártrendszer, ennek visszaállításá­hoz mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani. A párt politikája — amelyet nemcsak magáévá tett, elismert és jónak ítélt meg az egész dolgozó társadalom — magában foglalja azt a gondolatot is, hogy a jelen társadalmi viszonyaink és az egyre szilárduló nemzeti egység körülményei között szükséges a szocialista demokrácia további szélesítése. Ha csak egyetlen dologra gondolunk, arra, hogy a tanácsokban, a tanácsok állandó bizottságaiban, a képviselők munkájában — ebbe természetesen beleértjük a képviselők és a ta­nácstagok találkozását választóikkal is, tehát a beszámológyűléseket — lényegé­ben az ország felnőtt lakosságának majdnem egésze részt vesz, már észrevehető a szocialista demokrácia szélesedése. De ha ehhez hozzávesszük, hogy a gyakorlat­ban szinte nincs olyan probléma, amely az üzemek termelési tanácskozásain, a termelőszövetkezetek közgyűlésein, a munkahelyeken folyó legkülönbözőbb meg­beszéléseken, a sajtóhoz intézett levelekben ne kerülne szóba, még sokoldalúbb arculatát látjuk a szocialista demokrácia kiteljesedésének. Az idei választásokon a múlthoz képest változást jelent, hogy az eddigi lajstro­­mos országgyűlési képviselőválasztási rendszer helyébe az egyéni választó­­kerületek rendszere kerül. Így a képviselők választóikkal az eddiginél is sokkal közvetlenebb, mondhatni személyesebb kapcsolatba kerülnek, hiszen a kerület la­kói jól ismerik a közöttük élő, tevékenykedő jelöltet, a megválasztott képviselőt Sok szó esik a választás előtt arról is, hogy a szocialista Magyarország válasz­tási törvénye vajon milyen széles körben adja meg a nép választott tanács­tagjai és országgyűlési képviselői küldésének jogát az állampolgároiknak. A tör­ténészek végigvizsgálták az 1848-as választás óta megtartott huszonhat választás számadatait és megállapították, hogy soha még ilyen nagyarányúan nem kaptak lehetőséget az ország polgárai küldötteik megválasztására. A múlt század derekától 1919-ig az ország teljes lakosságának mindössze 7,1 százaléka szavazhatott, 1926- ban 26,7 százaléknak volt szavazati joga — a legutóbbi választáson, 1963-ban, azonban már az ország egész lakosságának 70,6 százaléka kapta meg a jogot, hogy az urnák elé menjen. Hasonlóképpen az idén is, ilyen arányú a választásra jogo­sultak száma. Bátran összehasonlíthatjuk ezt bármelyik úgynevezett „demokrati­kus” tőkésország választási törvényével, nem kell szégyenkeznünk. A hirdetőoszlopokon és az újságokban a Hazafias Népfront választási felhí­vását találják a választópolgárok: a szocialista építés, a nyugodt alkotó munka, a kiegyensúlyozott, szilárd gazdasági erősödés, a milliók jólétének fokozása az a program, amelyre jelöltjei megválasztását kéri a Hazafias Népfront. Március 19-én minden választópolgár hazafias kötelessége szavazni és az or­szágot derűs, szép holnap felé vezető politika jelöltjeit választani. 2

Next