MHSZ Vezetők Lapja, 1971 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1971 JANUÁR A MAGYAR MONVÉDELMI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA AZ ÚJ ESZTENDŐ FELADATAIRÓL . 1970 szilveszterén, mikor pontban éjfélkor poharainkat összekoccintva boldog új esztendőt kívántunk egymásnak, a jókedv s vidámság közepette nem is gondoltunk arra, hogy milyen jelentős esztendőt hagytunk magunk mögött, s valljuk meg őszintén, arra sem gondoltunk, mi vár ránk az 1971-es évben. Úgy véljük, nem árt, ha e megbocsátható bűnt most pótoljuk, s egy kicsit vissza is tekintve, lapunk ez évi első számának első oldalain az új esztendő feladatairól szólunk. Minden önelégültség nélkül állíthatjuk: a MagyarHonvédelmi Szövetség függetlenített dolgozói, sok-sok ezer embert számláló társadalmi munkásai — az 1970-es évhez, hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulójához — méltó módon végezték önként vállalt feladataikat, a néphatalom védelmének erősítése érdekében. Nem mondhatjuk, hogy mindenben kifogástalanul, de általában mégis bíztató, egyes területeken pedig kiemelkedő eredményekkel zártuk az elmúlt esztendőt. A feladatok végrehajtásának részletes értékelése nem feladatunk. Megtörténik ez hamarosan az arra illetékes fórumokon, ám úgy érezzük, a jövő — a közvetlenül előttünk álló hónapok — feladataira felhívni a figyelmet, igenis kötelességünk. Mindenekelőtt a vezető, irányító tevékenység további javításán kell fáradoznunk. Az országos központtól a klubokig minden vezetői szinten, fokozott gondot kell fordítani a tervszerű, a végrehajtandó feladatok megvalósításának lehetőségeit feltáró, az alkalmazandó módszerek kiválasztását elősegítő, alapos elemző munkára, hiszen ez segíti vezetőinket abban, hogy jól előkészített, reális döntéseket hozzanak. Vezetőink minden fáradozása hiábavaló lenne, ha az egyszemélyi vezetés elvének megfelelő munkastáus további javítása mellett nem számítanának a kollektív bölcsességre, ha nem vennék igénybe a tanácsadó testületek, klubtanácsok tagjainak segítségét, melyre csak abban az esetben számíthatnak, ha biztosítják a testületi tagok rendszeres tájékoztatását és fokozott gondot fordítanak a tanácskozások előkészítésére. Minden erőfeszítésük hiábavaló lesz, ha nem fordítanak fokozott gondot egyrészt beosztottaik, másrészt a társadalmi aktívák fejlődésére, ha nem kísérik rendszeresen figyelemmel munkájukat, nem értékelik azt, nem vitatják meg velük egyéni és a munkával kapcsolatos problémáikat. Tudomásul kell vennie minden MHSZ- vezetőnek azt, hogy az emberekkel való foglalkozás, problémáik meghallgatása s elintézése a munkaintenzitás növelésének leghathatósabb eszköze. Az