A Magyar Labdarúgók Szövetsége hivatalos közlönye, 1930 (10. évfolyam, 1-39. szám)

1930-07-29 / 21. szám

BT annyi bírót tartozik adni, amennyi mérkőzése az illető egyesületnek van (1 vezető, 1 határ), bírót tartozik ki­küldeni. Vegyes osztályú kupamérkőzéseknél mindig a magasabb osztályú egyletnek megállapított bíródíj az irányadó. Vasúti utazásnál gyorsvonaton III. osztály, személyvonaton II. osztály hasz­nálható, illetve számítható fel.” A játékosok eredeti törzslapjának fényképpel való ellátása tárgyában elő­terjesztett javaslatot egyhangúlag el­fogadja. Ezek szerint: „1930 január 1-től minden egyes játé­kos igazolási, illetve átigazolási kérelem benyújtása alkalmával az igazolandó, illetve átigazolást kérő játékosnak 3 da­rab fényképet kell a kérelemmel az ille­tékes alszövetségnél benyújtani, me­lyekből egy példány az igazolási kére­lemmel az országos szövetséghez külden­dő, míg egy példányt az alszövetség csatol a játékos kartotékjához és egy példány a játékosigazolvány kiállítá­sára szolgál.” Az alapszabály nélküli egyesületek mű­ködési engedélye tárgyában előterjesztett javaslatot egyhangúlag a következő szö­vegezésben fogadta el: ....„Mindazoknak az újonnan alakult egye­sületeknek, illetve alakulatoknak, ame­lyek alapszabályaikat az illetékes ható­■ ságnál benyújtották és ezt az országos intézőbizottság előtt közhitelű módon ■ igazolták, a bizottság a sportműködési­­ engedélyt megadja. Ez az engedély azonban csak bajnoki, ■ díj- és egyéb mérkőzéseken való részvé­telre, valamint az ezzel kapcsolatos jo­gok (mint pl. játékosigazolás, óvás, fel­lebbezés, panaszjog, stb.) gyakorlására vonatkozik. A tagsággal járó egyéb (mint pl. ta­nácstag-ajánlás, szavazás, választásban való részvétel stb.) jogokat ezek az egye­sületek nem gyakorolhatják. Az esetben, ha a sportműködési enge­dély megadásától a bajnoki év végéig a jóváhagyott alapszabályokat és szabá­lyos felvételi kérelmüket nem adják be, a sportműködési engedélyt az országos­­ intézőbizottság hivatalból megvonja.” "Az alapszabályok 67. §-ában előírt hatáskörnek az I. és II. sz. országos in­tézőbizottságok közötti megosztása tár­gyában a tanács a javaslatot egyhangú­lag a következő szövegezésben fogad­ta el: „Az I. sz. országos intézőbizottság ha­táskörébe az alapszabályok 67. §-ában előírt és az 1., 2., 4., 5., 6., 7., 9. és 13. pontokban foglaltak, míg a II. sz. országos intézőbizottság hatás­körébe a 3., 5., 6., 8., 10., 11. és 12. pont­jaiban foglaltak tartoznak.” Az országos vándordíjak kiírása tár­gyában a tanács a javaslatot vita nél­kül, egyhangúlag a következő szövege­zésben fogadta el: „1930. évtől kezdődően az összes ván­dordíjak ezentúl a bajnokságokkal kap­csolatban, őszi-tavaszi rendszer szerint bonyolíttassanak le. A „Corinthián­­vándordíj” 1930—31. évi küzdelmei már 1930 tavaszán kezdetüket veszik.” A nemzetközi kézilabdaszabályok be­iktatása tárgyában a tanács a nemzet­közi kézilabdaszabályzatokat vita nél­kül, egyhangúlag elfogadta. A bajnoki rendszabályok 16. §-ának értelmezése tárgyában a tanács a kö­vetkező javaslatot fogadja el: A bajnoki rendszabályok 15. §-ának első és második bekezdése közé beiktatja a következőket: „Igazolt az a játékos, aki az igazolási szabályok feltételeinek megfelelő valódi adatok alapján jogos és szabályos iga­zolást vagy átigazolást nyert. Hamis avagy téves adatok alapján eszközölt igazolás vagy átigazolás jogok alapját nem képezheti, érvénnyel nem bírhat és megsemmisítendő — aznapi hatállyal és érvénnyel, mely napon a téves igazolás vagy átigazolás történt. Jogosult az a játékos, aki ily jogos és szabályos­­ igazolást vagy átigazolást nyert, kivéve, ha a mérkőzés napján va­ló szerepléstől, vagy arra a mérkőzésre vonatkozó részvételtől a szövetség fe­gyelmi vagy egyéb határozata vagy sza­bálya alapján el van tiltva. Az a játé­kos, aki ezzel a játék jogosultsággal nem bír, jogosulatlanul játszik.” A KISOK játékosok igazolása tár­gyában a tanács a javaslatot egyhangú­lag elfogadja a következő szövegezés­ben: „Középiskolai tanuló — amennyiben a KISOK miniszteri biztosa által adott engedély alapján már valamely egyesü­let részére leigazolást nyert — ezen en­gedély visszavonása és újabb engedély megadása esetén csak az esetben igazol­ható le más egyesület részére, ha az utolsó szerepléstől számított szabály­szerű átigazolási idő letelt. Ugyanígy bírálandó el azon középiskolai tanuló igazolása is, aki a KISOK miniszteri biztosától nyert engedély alapján bár leigazoltatott, de később megszűnt kö­zépiskolai tanuló lenni és egy másik egyesület részére kér átigazolást.” A játékos fényképes igazolványok ke­zelése tárgyában a tanács a javaslatot egyhangúlag a következő szövegezésben elfogadja: „Minden átigazolást kérő játékost az országos szövetség kéri ki az illetékes alszövetség útján volt egyesületétől, amely egyesület a kiadatási záradék rá­vezetése után az igazolólappal együtt a játékos fényképes igazolványát is köte­les az alszövetséghez beküldeni. Az alszövetség az igazolólapot köteles azonnal az országos szövetséghez felkül­­deni, míg a fényképesigazolványt az át­igazolásnál a hivatalos lapban való meg­jelenésétől számított egy évig megőrizni és azután megsemmisíteni.” MLSz és MILL ifjúsági bajnokság­ban résztvevő játékosoknak a senior­­csapatban való szereplése tárgyában a tanács a javaslatot egyhangúlag a kö­vetkező szövegezésben fogadja el: „Úgy az ifjúsági díj, mint a MILL- bajnokság résztvevői egyesületük se­­niorcsapatában szezononként legfeljebb háromszor szerepelhetnek, anélkül, hogy ifjúsági jellegüket arra a bajnoki évre elvesztenék.” A Budapesti Labdarugók Alszövetsé­­ge javaslatát a BLASz ifjúsági csapa­toknak a MILL-bajnokságért való sze­replésének engedélyezése tárgyában a tanács egyhangúlag a következő szöve­gezésben fogadja el: „A Budapesti Labdarugók Alszövet­­sége részére: A BLASz által kiírt ösz­­szes ifjúsági díjakért játszó egyesüle­teknek az I. sz. intézőbizottság a MILL-ben való szereplését külön-külön kérelemre engedélyezheti. Ha évközben valamely egyesület bármely díjmérkő­zéstől visszalépne, úgy a MILL-ben való szereplése jogosultsága automatikusan megszűnik.” A Budapesti Labdarúgók Alszövetsége javaslatát a félbeszakadt mérkőzések új­rajátszása, illetve igazolása tárgyában a tanács a következő szövegezésben egy­hangúlag elfogadja: „Félbemaradt mérkőzéseknél vagy a teljes mérkőzés játszandó újra, vagy pedig a mérkőzés azzal a gólaránnyal igazolandó, mely gólaránnyal a mérkő­zés a félbeszakítás pillanatában állott. Az újrajátszás vagy mérkőzésigazolás ügyében mindenkor az intézőbizottság dönt.” A Budapesti Labdarúgók Alszövet­sége javaslatát a BLASz játékosai gyógykezeltetési járulékai újabb szabá­lyozása tárgyában a tanács a következő szövegezésben fogadja el: „A Budapesti Labdarúgók Alszövet­sége részére: Az ideiglenes gyógykezel­tetési járulék kivetése ne játékosokként (30 fill.) történjen, hanem átalányösz­­szegben állapíttassák meg. Az alábbi tervezet szerint azok az egyesületek, amelyek I., II. osztályú hi­telesített pályával rendelkeznek, havi 9­­(kilenc) pengőt, azok az egyesületek, amelyek III., IV. osztályú hitelesített pályával rendelkeznek, havi 6 (hat) pengőt, azok az egyesületek, amelyek saját pályával nem rendelkeznek, havi 3 (három) pengőt fizetnének ideiglenes gyógykezeltetési járulék címén. Jelenleg az egyesületek számszerint biztosítják játékosaikat, ezen átalány szerint pedig valamennyi igazolt játéko­suk részesülne sérülés­ esetén gyógyke­zeltetésben, amennyiben a sérülés szö­vetségi bíró által vezetett és a MLSz fennhatósága alatt rendezett bajnoki, díj- és barátságos mérkőzéseken követ­kezik be.” A Budapesti Labdarúgók Alszövetsé­ge, illetve Nádas Ödön tanácstag javas­lata a bajnoki mérkőzések sorsolása tárgyában. A tanács a javaslatot egy­hangúlag elfogadja s köszönetet mond Nádas Ödön tanácstagnak a tervezet megszerkesztéséért. Az elfogadott javas­lat szövege a következő: „Bajnoki mérkőzések sorsolása a Bu­dapesti Labdarúgók Alszövetsége ré­szére: 1. Az egyesületek a bajnoki mérkőzé­sek sorsolása alkalmával az egész esz­tendőre egy sorszámot kapnak. 2. A sorszámokat az egyesületek álta­lában sorshúzással kapják. Ha azonban két egyesület a sorshúzás előtt bejelenti, hogy pályaválasztói jogát mindig egy­másétól különböző fordulón kívánja gyakorolni, akkor csak az egyik egyesü­let részére kell sorszámot kisorsolni, a másik egyesületnek pedig oly sorszá­mot kell juttatni, mely ezt a feltételt kielégíti. Az ily kérelmeket az intézőbizottság felülvizsgálja és ha azokat jogosaknak találja, akkor a sorsolás alkalmával el­sősorban ezeket kell kielégíteni. Ha egy csoportban páratlan számú egyesület van, a sorsolásnál megmaradt utolsó szám lesz a hiányzó egyesületé (és jelenti a szabad napot). 3. A pályaválasztás joga a csatolt táb­lázat szerint olykér szabályoztatik, hogy az egyesületek általában fordulónként felváltva pályaválasztók. Egy eszten­dőben azonban legfeljebb egy-egy ízben, két egymásutáni fordulón ismétlődve pályaválasztók lehetnek, de az ismétlődés közül egyik az őszi, másik a tavaszi szezonra jut. 4. Az egyesületek párosítása a fordu­lókon az eddigitől eltérő sorrendben a csatolt táblázatok szerint történik­?"! ■› A Profeszionalista Labdarúgók A1-­ szövetsége javaslatát a Magyar Kvcpp­ mérkőzésekkel kapcsolatos költségmeg­térítés tárgyában a tanács a következő szöveggel fogadja el: „1. Ha amatőr csapat kerül szembe professzionalista I. osztálybeli csapattal és a pályaválasztási jog az amatőr csa­­­patot illeti meg, ez esetben utóbbi 4000 pengő költségmegtérítést legyen köteles fizetni a professzionalista csapatnak. Ha pedig a professzionalista csapatot­ illeti a pályaválasztás joga, úgy az 4000 pengő költséget fizessen az amatőr csa­patnak. Mindkét esetben a költségek mérkőzés elszámolásának terhére vá tar­tandók be. 1 \­ 2. Ha amatőr csapat kerül szempre professzionalista II. osztálybeli csapat­tal, úgy az előbbi pontban kifejtett mó­dozatok mellett a költségek 300, illetve 300 pengőben állapíttassanak meg.” A tanács a Soroksárpéteri Testedzők Köre által alapított „Zsigmondy János vándordíj” szabályzatát egyhangúlag elfogadja és a díj kiírását megengedi; a Sátoraljaújhely város közönsége ál­tal a világháborúban elesett hősök em­lékére alapított vándordíj szabályzatát elfogadja és a díj kiírását engedélyezi; az országos gazdász futballbajnoksági szabályzatát elfogadja és a kiírást en­gedélyezi. ?• Az általános bajnoki rendszabályok 48. §-ának kiegészítése tárgyában a ta­nács a javaslatot a következő szövege­zésben fogadja el: „Mérkőzést minden olyan egyesült óvhat, amely ugyanabban a csoportban játszik és amelynek matematikai lehe­tősége van a helyezésekre, a kieső, vagy az osztályozóban játszásra. A sze­zon elején tehát minden egyesület ér­dekelt.” Az alapszabályok 111. §-a 4. pom nak értelmezése tárgyában a taip javaslatot a következő szövegedést fogadja el: „Az érdekeltség bizonyos egyesületek­re nézve csak akkor áll fenn, mikor a bajnokságban már olyan helyzet alakult ki, hogy a helyezések és a kiesés már megállapítható.” A tanács a MÉMOSz SC-nak 1929 június 16-iki időponttal, a Húsiparosok SC-nak 1929 április 14-iki időponttal, a Ferencvárosi TK-nak 1929 június 2-iki időponttal, a Budapesti AK-nak 1929 május 22-iki időponttal, az Ama­tőr SC-nak 1929 május 30-iki időpont­tal, valamint a Debreceni Húsiparosok SE-nek működése beszüntetését; a Ferencvárosi Testgyakorlók Köre és a Textília Sport Egylet működésének újbóli felvételét; a Sabaria Labdarúgó Szövetkezet fel­oszlatását és a Sabaria FC megalaku­lását, illetve felvételét; a Kispesti MOVE Remény SC felosz­latását, illetve beolvadását a Pestszent­lőrinci Nemzeti Sport Egyletbe; a Berettyóújfalui Sport Egyletnek a tagok sorából való kizárását tudomásul vette. A Tungsram Labdarúgó Egylet já­tékengedélyre vonatkozó kérelmét a ta­nács elutasítja; a Bánszállási Testgyakorlók Körét, a Miskolci Villamossági Testgyakorlók Körét, a Szentlőrinci Rendessy-telepi Torna Clubot és a Schmoll Sport Clu­bot a szövetség rendes tagjai sorába felveszi: a Bajai Posztógyári Sport Kört, a Bonyhádi Pétermann és Glaser cipő­gyári Sport Egyletet és a Józsefvárosi Futball Clubot a szövetség tagegyesü­letei sorából törli; a MOVE Viktória FC-nak a VI. ker. Futball Clubbal való egyesülését, illet­ve a MOVE Viktória FC megszünteté­sét tudomásul veszi. Tibor Lajos orsz. társelnök. Kenyeres Árpád orsz. főtitkár. Kivonat a Magyar Labdarúgók Szö­vetsége országos tanácsának 1930­­u­tán 8 L Irízés L. tartott IX. ülésében felvett j­egyzőkönyv­ből: Bejelentések: Tudomásul veszi az or­szágos tanács, hogy a Budapesti Alszö­­vetség dr. Springer Ferenc, Pártos Gyula, Kovács Leó, Kiss Hugó, Nagy Marcell és Führer László országos ta­nácstagok helyére vitéz Máday Ágoston és dr. Vas Zsigmond országos pótta­nácstagokat küldötte ki rendes tagnak, míg a többi­­ négy helyre a Budapesti Labdarúgók Alszövetség tanácsa által Győrfy Béla, Lénárd Ernő, Nádas Ödön és fóvárosi Fischer Gyula vá­lasztottak meg országos tanácstagul. Amatőr játékosok professzionalista já­tékosként való leszerződtetésének sza­bályozása tárgyában a tanács a követ­kező határozatokat hozta: B) „Egy amatőregyesületből a sza­bad elviteli idő alatt legfeljebb két já­tékos szerződtethető.” ~~,E) a „Professzionalista egyesület a szabad elviteli idő alatt amatőr játékost a következő feltételek betartása mellett szerződtethet le: 1. Köteles az amatőr­egyesületnek a leszerződtetett játékos szerződésében megállapított heti fizeté­sének tízszeresét, legalább 80.A pengőt a szerződés benyújtásával egyidejűleg a Professzionalista Alszövetség pénztá­rába befizetni, amely az így befolyt összegeket az amatőregyesületeknek való kifizetés végett az illetékes ama­tőrszövetségnek megküldi. Ezen össze­gek teljes egészükben fizetendők be és a leszerződtetett játékos az összeg le­ifizetése nélkül professzionalista egye­sület részére nem igazolható. Ha a le­­szerződ­tetett amatőr játékos szerződése az első csapatban való szereplésre na­gyobb fizetést biztosít, úgy az évi átlag alapján kiszámított heti fizetés tízsze­rese fizetendő a fent meghatározott mó­don. 2. Amatőrjátékos professzionalista egyesülethez professzionalista játékos­ként való első leszerződtetése alkalmá­val legalább egy évre szerződtethető le. " Ha ezen egy év alatt a professziona­lista egyesület a volt amatőrjátékos fi­zetését felemeli,­­ akkor a felemelt fi­zetés tízszeresének a hátralevő időre eső hányadát a professzionalista egyesület köteles az 1. pontban meghatározott módon 18 napon belül az amatőregyesü­letnek megtéríteni.­Ha ezen egy év alatt a professziona­lista egyesület a volt amatőr játékost most professzionalista egyesületnek át­engedi, úgy az­­ átengedésért kapott váltságdíj felét az 1. pontban megha­tározott módon 8 napon belül köteles az amatőregyesületnek­ megtéríteni.­­" A szabad elviteli időn kívül eső idő­ben amatőr játékos professzionistává az amatőregyesület hozzájárulása, illetve a vele kötött megállapodás alapján szerződtethető le. D) Amatőrjátékos vagy amatőregye­sületi tag, illetve amatőr alszövetségi vagy országos szövetségi vezető, ameny­­nyiben bebizonyíthatólag amatőrjátéko­sok vételével,­­eladásával, illetve közve­títésével akár csak egyszer­­ is foglal­kozik, vagy ily ügyben közbenjár, játé­­koscsábítást követ eli és ha az­ illető já­tékos, úgy az amatőr játékosok nyilván­tartásából törlendő és a fegyelmi sza­bályzat pL.tfjpd. és 15. §-a] alapján büntetendő, tűn­, ha az illető egyesületi vezető vagy tag, illetve országos szö­vetségi vagy ial szövetségi vezető, úgy a fegyelmi szabályzat fent meghatáro­zott §-á­ban foglalt büntetéseken kívül a MLSz-vel szembeni minden tisztség viselésétől is örökre eltiltandó. E) Ha bebizonyosodik, hogy vala­mely amatőregyesület, akár csak egy tagja, vagy vezetője útján is, rábírta az amatőrjátékost professzionalista szer­ződés aláírására, vagy ezt csak előmoz­dítani is igyekezett, úgy a C) pontban biztosított jogától egy évre megfosz­tandó és a játékosok után neki fizetendő összegek teljes egészükben az illetékes alszövetséget illetik meg.” , Kenyeres Árpád országos főtitkár előterjesztése alapján: A Kisvárdai Sport Egylet által alapí­tott „dr. György Sándor emlékserleg­­vándordíj” szabályzatát elfogadja; az Erzsébetvárosi Sportolók Clubja nevének „Megyeri Football Club­”ra történt megváltoztatását tudomásul veszi; a Csorvási Sport Clubot és a Füzes­abonyi Sport Egyesületet a szövetség rendes tagjai sorába felveszi; a Rákoshegyi Iparosok és Kereskedők Körének a Rákoshegyi Torna Clubbal való egyesülését, illetve a Rákoshegyi Iparosok és Kereskedők Körének fel­oszlását és a Rákoshegyi Torna Club nevének Rákoshegyi Sport Egyesületre MLSz. HIVATALOS KÖZLÖNYE

Next