A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 2. H-Ó (1970)
K - karton[1] - karton[2]
kartont 393 kartoná lis származék a kárt megfelelőjéből. A szócsalád főnévi tagjának végső forrása a lat. Carduus, népi lat. cardus 'bogáncs'. Ez egyrészt folytatódott az újlatin nyelvekben (vö. : fr. chardon 'bogáncs'; pl. cardo 'bogáncs; kártoló fésű'), másrészt átkerült a németbe és különböző úton-módon más európai nyelvekbe is; vö.: ang. card 'kártoló fésű; gereben; lóvakaró; kártol'; fr. carde 'kártoló fésű'; or. kupola: 'kártoló fésű; lókefe'; stb. — Am. kárt és a kártol között fennállhat akár a főnévi alapszó és a belőle képzett ige, akár az igei alapszó és a belőle elvont főnév alaktani viszonya; szótörténeti okokból valószínűbb azonban, hogy mindkét szó külön átvétel a németből. A R. kártó alakulásmódja tisztázatlan; alighanem mesterségesen alkottákmeg az e célból ,,igésített" kárt-hoz tett -ó igenévképzővel. — Ma már csak a kártol él mint szövőipari szakszó. Melich: Nvr. 24: 296; Lumtzer —Melich: DOLw. 147 ® ; SzófSz. (Kluge: EtWb.20 352.) — Vö. kartácsol. karton. 1738: „9 Darab Futa, és Torok Kartony darabját á 1 f 9 f" (MNy. 53: 516); 1740: Kardony (MNy. 9: 37); 1745: karton (MNy. 30: 32); 1772: Icártany (MNy. 60: 365); 1775: Chartun (MNy. 60: 491); 1779: kártony (MNy. 60: 365); 1782: Kárton (MNy. 58: 104); 1895: kártoly (Justh Zs.: Delelő 94: NSz.); kárdon (VMTsz.). J: 1738: '(rendszerint színes nyomással készített) olcsóbb pamutvászon; Kartun' # (1. fent). Német eredetű; vö. közép-németországi ném. N. karton (Grimm: DtWb. 5: 278), ném. Szü. karton (Mitzka 2: 624), al. khardao (Krauß: WbNsiebHw. 466), szász E. karton (uo.) 'karton mint kelmefajta'; vö. még h. nem. R. cartonenes [melléknév semlegesnemű alanyeseteként] sz. 'kartonból való' (1774, MNy. 60: 365). A felsorolt német nyelvjárási, illetőleg részben regionális köznyelvi alakok rt mássalhangzó kapcsolata másodlagos fejlemény a (röviden ejtett) tt helyén; vö. ném. Kartun 'karton mint kelmefajta'. A szó ismert végső forrása a vitatott eredetű arab qun, qufun, spanyolországi arab N. qoton 'gyapot'. Annak révén, hogy az arabok Andalúziában és Szicíliában a 9. sz.-ban meghonosították a gyapot termesztését és felhasználását, európai vándorszóvá lett; vö.: ang. cotton, sp. algodón [az arab névelős forma átvételeként]; pl. cotone: 'gyapot, pamutszövet, karton' stb. — A magyar szóban mutatkozó t ~d váltakozás valószínűleg különböző német nyelvjárási alakok átvételére vezethető vissza. A m. R. coton, koton 'pamutszövet' (Babos) a franciából való, esetleg hazai német közvetítéssel; vö. h. ném. R. coton 'ua.' (Forstinger). — Szlovák származtatása, valamint a kartoni szóval való etimológiai összekapcsolása téves. Szenttamási: Nyr. 34: 26; Karlowicz: SWO. 359; Petz: MNy. 23. 146®; Rejtő: Contr. 47; Szóf Sz. katon 1. a.; Kniezsa: NyK. 65: 98; Tamás: UngEl Rum. 168. (Lokotsch 1272.; OxfEnglDict. Cotton a.; Battisti —Alessio: DizEth. 2: 1138; Corominas: DiccCrítEt. 1: 122; Dauzat — Dubois — Mitterand: DictEtHFr. 203.) Karton 2 1800: ? ,,Kárton papiros, tarka papiros, das Kattunpapier" (Márton). 1808/1894: ,,Magam fogom Carton papirosra lerajzolni a' Felgűlírást betűről betűre" (Kazinczy: Lev. 5: 275: NSz.); 1847: kartonain gr. (Szépirod. Szemle 2: 68: NSz.); 1: 1. 1808/1894: 'rétegesen préselt, kemény papírlemez, kéregpapír; Steifpapier, Pappe' (1. fent); 2. 1844: 'készítendő (falfestmény stb. eredeti méretű, előzetes mintavázlata kéregpapíron; Entwurf, Vorzeichnung zu einem (Wand-)Gemälde auf Steifpapier' (Életk. 2: 184. NSz. a cartonrajz összetételben); 3. 1865: 'papírdoboz, papírskatulya; Pappschachtel kéregpapírból készült tok, hüvely stb. ; Kapsel, Hülse usw. aus Pappe' (Babos); 4. 1865: 'pótlólag nyomtatott lap, melyet utólag helyeznek a könyvbe valamely hibás lap kiigazításaként; Ersatzblatt, das nachträglich für ein fehlerhaftes Blatt in ein Buch eingesetzt wird' (Babos); 5. 1900: 'adatok feljegyzésére, nyilvántartásra vagy meghívók, névjegyek stb. nyomtatására szolgáló kisebb, keményebb papírlap. kleineres Blatt, Karte aus Schrenzpapier zur Aufzeichnung von Angaben, für Evidenzführung oder zum Druck von Einladungs, Visitenkarten usw.' # (Lőrinczy Gy.: Potentátok 157. NSz.). Német eredetű; vö. ném. Karton 'kéregpapír; papírdoboz; (fal)festmény vázlata; pótlap (könyvben)'; vö. még h. ném. R. carton 'kéregpapír; papírtok' (Forstinger). A németbe a franciából került. Végső forrása az oh cartone 'kéregpapír, kartonlemez, rajzlap; festmény vázlata; tetőlemez; stb.' (l: pl. carta 'papír, irat stb.' ; lat. charta 'papír; írás, irat, levél; könyv; stb.'; 1. a kártya, a kartell és a kártya szócikkét). Az olasz szó különféle úton-módon átkerült számos európai nyelvbe; vö.: ang. carton 'kéregpapír, kartondoboz', cartoon 'rajzvázlat, karikatúra'; fr. carton 'kéregpapír, keménypapír; papírdoboz; rajzlap tömb; festmény vázlata, előtanulmány; pótlap (könyvben)'; stb. — Az 1800-i adatban (1. fent) az értelmezés szótár írói tévedésen alapul. — A kartont szóval való etimológiai összekapcsolása téves. Rejtő: Contr. 47; SzófSz. karton 2. al. (OxfEnglDict. Carton és Cartoon a.; Battisti — Alessio: DizEth. 1: 787; Dauzat — Dubois — Mitterand: DictEtHFr. 139.) — Vö. kártya, kartács, kartell, kartoték, kártya1.