Szumowski Ulászló - Herczeg Árpád: Az orvostudomány története - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 167. (Budapest, 1939)

D) A középkori orvostudomány - XXI. A középkori szellem

144 exorcista tudott segíteni, aki rendkívül hatású szavak és szentelt tárgyak, így szentelt víz, kereszt, ereklyék stb. segélyével ki tudta űzni az ördögöt az emberből. Ilyen módon az exorcismus az ördöngösök gyógyí­tásának alkatrészévé válik, ami a jellemző vonása a Középkor kultúrájának. (1) A krónikák és a középkori szentek legendái mind bőven tartalmaznak ilyen ördögűzésről szóló leírásokat. íme néhány közülük: A kozmini istenfélő Miklósnak apátja parancsára el kellett mennie egy nemes ördöngős hölgyet meggygyógyítani. Kezdetben félénken a következő szavakkal fordult az ördöghöz: »A mi urunknak a Jézus Krisz­tusnak és annak az engedelmességnek a nevében, amelyre hivatkozván az apát nekem megparancsolta, hogy kiűzzelek, távozz!« Noha ezt és egyéb ráolvasásokat is többször és egyre erélyesebben megismételt, az ördög mégsem hederített erőlködésére; csak miután Miklós barátot el­fogta az indulat és a nő fejét megragadva, erőszakkal kinyitotta a száját és ebbe beledugta a szentség érintésétől megszentelt ujjait és haragjában egyre erélyesebb ráolvasásokhoz fordult, akkor hagyta el az ördög a nőt, nagy sírás közben. Az ördögűzés egy ilyen nehéz esetéről Sz. Hildegard (XII. század) életrajzában olvasunk. Az ördög 7 év óta kínzott egy nemes hölgyet, míg ez végül a Köln melletti Brauweilerben lévő Benedek-rendi kolos­torba ment, hogy ott Sz. Miklósnak, e helység védőszentjének közben­járásával visszaszerezze egészségét. Három hónapon át hiába fáradoztak a szerzetesek: az ördög nem akarta elhagyni áldozatát; sőt gúnyt űzve fáradozásukból, kijelentette, hogy azt csak egy öreg asszonynak imájára hajlandó megtenni, akit csúfolólag »Serumpilgardisnak« nevezett. A szer­zetesek sejtették, hogy itt a híres Hildegardról van szó és ezért a brau­­vveileri apát levelet írt a szent nőhöz, melyben ismertette a betegséget és tanácsot kért. Hildegard azt írta neki vissza, hogy az illető nőben lévő ördög a legrosszabbak fajtájához tartozik: ebben az esetben nem segít sem kereszt, sem ereklye, hanem inkább böjtölés, korbácsolás, imádkozás és alamizsnáskodás. A szent nő részletesen ismerteti az eljárási módot: »Válasszatok ki — írja — hét feddhetetlen életű papot, hatot Ábel, Noé, Ábrahám, Melchizedek, Jákob és Áron nevében, akik áldozatokat hoztak Istennek, a hetediket pedig Krisztus nevében, aki a kereszten önmagát áldozta fel Istennek, az Atyának. Sok böjtölés, korbácsolás, imádkozás, alamizsnáskodás és szent mise olvasása után lépjenek majd papi ruhában és stólával a beteg nőhöz. . .« stb. Itt következnek az ördög­űzési formulák. És valóban, mikor mindezt megtették és a beteg előtt felolvasták a varázsigéket, az ördög kimondhatatlan jajgatás között el­hagyta őt. A diadal jeléül ünnepélyes Te Deumot énekeltek. Azonban 1 (1) Az egyházi személyek által végzett ördögűzések erkölcsi jogosultsá­gának elbírálására alkalmazható az, amit Demkó az imádságos gyógyításról mond: A vallásos túlbuzgóságnak kétségkívül oly kinövései az egyes betegségek ellen való imádságok, mint a kuruzslásnál a ráolvasás . . . Kárhozatosaknak és vissza­élést tartalmazóknak csak úgy tekinthetnők azokat, ha az egyház emberei nem valódi belső hitből eredően, de a nép félrevezetésére, a balhiedelmek szándékos terjesztése céljából alkalmazták volna azokat (D. 122. lap). M agyar y-Kassa is így vélekedik: Mai szemmel nézve, nem szabad elítélnünk az exorcista eljárá­sokat, melyeknek egyikét-másikát most is nem egyszer igénybe veszi az idegbajok orvosa (M. III. 19. lap, 20. pent). »Az idegorvos ma is végzi az exorcismust, erős suggestiók segítségével, míg régen ezt a papok végezték szentelt vízzel, benedictiókkal stb. Nem ítélhetjük el a régi exorcista eljárásokat, mert valóban ezek voltak a betegségnek (t. i. a hysteriának) egyedüli gyógyszerei« (M. III. 357. lap, 1298. pont; ugyanitt hivatkozás Kiss Istvánnak valamint Laufenauer Károlynak idevágó tanulmányára).

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék