Magyary-Kossa Gyula Dr.: Magyar orvosi emlékek IV. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 168. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
98 Magyar orvostörténeti adattár ticorum remedio. (Commercium Litterarium Noricum, 1735, hebdom. VI. pag. 43.) — Kramer szerint a váci vörösbor, rendszeresen fogyasztva, kiváló óvó- és oldószere a vesekőnek s talán a hólyagbeli húgykőnek is. Egy magyarországi plébánostól hallotta ezt először, kinek kőokozta fájdalmai azonnal kiújultak, ha másféle bort ivott ; ezért is ha valahová vendégségbe hívták, mindig magával vitte az ő váci borát és csakis ezt fogyasztotta. Néhány évvel előbb jelent meg Bácsmegyei (Bácsmegyei) János orvosdoktor (trencsényi származású) felavatási értekezése : «Dissertatio inauguralis medica sistens podagram» (Erfurt, 1726.), mely szintén dicséri a jóféle magyar borok hatását a szervezetre ; ámde rossz és káros hatású boraink is vannak, így pl. a korponai, mellyel még a síró gyermekeket is ijesztgetni szokták az anyák : Schweig, oder trink karpner Wein 1259. 1735. A debreceni sebészek céhlevele. Teljes (magyar) szövegét közli Linzb. II. 55—61. 8. pontja: A remek flastromok és kenőcsök, melyeket a jelöltnek a céhbeliek jelenlétében készítenie kellett, a következők : Deachylon magnum cum gummis filii Zachariae, Deachylon rubrum camphoratum, Emplastrum de meliloto, Empl. citrinum, Unguentum de althea, Ungu. aegyptiacum. (Ezekről 1. MOE II. tárgymutatóját.) 14. pont: A céhnek nem lehet több tagja kilenc mesternél. 17. pont: Aki más mesternek a betegét magához csalogatja, 6 forint büntetést fizet. 18. pont: «Ha valamelyiknek a mesteremberek közül nehéz, kétséges kimenetelű, vagy haláltól félelmes sebesse vagy betege lészen, a céhmestert megkeresvén, adgy a hír(r)é ; a céhmester pedig a több mesterembereket két forint büntetés alatt összve hivatván, minyájan együtt a patienshez mennyének, ha doctornak jelenléte kivántatik, azt is oda hivattván, visgállyák meg a nyavalyák állapottyát, mennyének véghére annak is, ha a curaló mester jól gyogyítattya-é és szorgalmatossan hozzája lát é, mellyel megértvén, ha elégségesnek és alkalmatossan ítélik, gyógyítsa maga, ha pedig szükségesnek látszik, rendeltessék melléje segítő . . . hogy az első mesternek is becsülete megmaradjon és az eő . . . tudattlanságának ne tulajdoníttassék, ha a nyavalyából halál következik . . .» 19. pont: Ha a beteg a fizetést sokalja, a céh tegyen limitációt róla. A teljességgel szegény betegeket «az eddig volt keresztény szokás szerint» ingyen köteles a sebész kezelni, gyógyszerekkel a városi tanács fogja őket ellátni. 26. pont: Kontárok és kuruzslók büntetése. 260. 1735. Gyógyszertárak. — a) Erdélyben a legtöbb patikát a 18. században alapították. A 17. század végén körülbelül csak hat gyógyszertár volt ottan. A kolozsvári városi gyógyszertár 1573-ban alapíttatott s 162 éven át egyetlen volt a városban, csak 1753-ban alapították a második patikát a jezsuiták. 1752-ben Mauksch (Maucksch) Tóbiás lett a városi gyógytár tulajdonosa. Ennek és utódainak életrajzi adatait 1. Pataki Jenő cikkében, az «Orvosi Szemle» (Kolozsvár) IX. 1936. évi folyamának 6. számában, továbbá Orient Gyula értekezésében : «Pharmazeutische Monatshefte», 1931. E századbeli gyógyszerészeinkről, patikáinkról, gyógyszerkönyvről, árszabványról s általában a gyógyszerészeti közügyről jól kidolgozott fejezet olvasható még Demkó könyvében, 485—500. és Schédy Sándornak «A magyarországi gyógyszerészet rövid története» (1897.) c. rövid munkájában, a 21. és köv. lapokon. — Kazay Sámuel híres könyv- és régiséggyüjteményéről lásd Weszpr. II. 142., IV. 519., továbbá Zoltai Lajos cikkét az Ért. VII. évf. (1931.) 3. számában (211. 1.), hol az áll, hogy a debreceni közönség többre becsülte Kazay gyógyító ügyességét, mint az ottani orvosokét ; még a szülőnőkhöz is hívták ! Patikájában, melyet 15.960 rénes forinton vett, preskribált is és orvosi rendeletre cseréket is adott, mint ahogy erről már a MOB III. kötetében a 326. lapon is megemlékeztem. De azért Buzinkay dr. mindig kendnek szólította, ellentétben Weszprémivel, ki Cornideshez intézett levelében mint «Kazzay noster»-t emlegeti. Kazaynak szép gemmagyűjteménye volt, sőt egy Corregio-kép is birtokában volt. Gyűjteményeinek legnagyobb része a debreceni reform, kollégiumnak jutott. b) A pozsonyi gyógyszertárak rendezéséről, városi fizikus alkalmazásáról stb. 1. Linzb. II. 52. — c) A kassai jezsuita és polgári patikákról, örökváltságukról, a gyógyszerek szabad árusításáról, a gyógyszerészek vizsgáztatásáról, eskütevésükről stb. , u. o. II. 55.