Darányi Gyula dr.: Közegészségtan 3. Fertőző- és népbetegségek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 169. (Budapest, 1940)
VI. Fejezet. Állati eredetű betegségek
höz acclimatizálódott. Az agyvelőhöz hozzászokva nem teszi meg azt a hosszú utat az idegpályán, mint az utcai virus. Agyvelőbe vagy subdurálisan fecskendezve egyenesen be, a fix virus a különböző állatokra nem mutat csökkent virulentiát. A fix virus bőr alá fecskendezve emberben betegséget nem okoz. Tulajdonképpen úgy, amint van, oltásra felhasználható volna. Mégis előbb kezelik, mégpedig Pasteur módszere szerint: 5, majd 4, 3, 2 és 1 napig K-hydroxyd in subst. felett szárítva az agy- és gerincvelőt. A leghosszabb ideig szárított anyagot fecskendezik be először, azután a rövidebb ideig szárítottakat adják.— Egyszerűbb Hőgyes eljárása, mely a fix virus hígításában áll. A legnagyobb hígítást először adják és utána sorban a töményebb anyagokat. A postinfectiós kezelések emberen 2—3 hétig tartanak többnyire 10 oltással. Eleinte naponként, esetleg kétszer is, később 2 naponként. Köves és Kerbler háziállatok kezelésére 5 egymásután következő napon adnak emelkedő mennyiségben: szarvasmarháknak 4—10 cm3-t, sertéseknek, birkáknak a felét. Újabban kémiai anyagot is adnak a fix vírushoz, főleg karbolt vagy karbolos glycerint (Fermi, Ameno és Dei szerint). A Fenni féle veszettségi oltóanyag 5% fix virus emulsio 1% phenollal 24 óráig 22 C°-on tartva. Ez az oltóanyag 4—5 Cn-on tartva 3 hónapig is hatásos. — Használnak porított oltóanyagot is. — Amerikában használnak elölt fix vírust is. A Semple oltóanyag ilyen elölt virus (24 óráig 37 C°-on 1 °/o phenollal). Az elölt vírus előnye, hogy több alkalmazható belőle veszély nélkül. Hátránya, hogy az immunizáló hatás kisebb. Próbáltak veszettség megelőzésére vagy gyógyításra esetleg, oltási veszettség ellen veszettség ellenes savót is. Antirabieses kezeléssel ugyanis nyálban tudnak a fix vírust közömbösítő immunanyagot termelni. Gyakorlati jelentősége a serumnak azonban nincsen. Védekezés a betegség ellen ebzárlat, kötelező szájkosár. Fontos a kutyák tartásának a korlátozása ebadó útján. Kóborkutyák vagy amelyek után ebadót nem fizettek, kiirtandók. Angliában minden kutyabevitelre 3 hónapi guarantaine van előírva. A kutyát, ha valakit megharapott Németországban nem szabad leölni a veszettség megállapítása céljából, hanem megfigyelésre biztonságba helyezve le kell zárni. Ila 14 napig nem betegszik meg, akkor nincs veszettség. Az ember oltása azonban a megállapítástól függetlenül történjék. — Nálunk kutyákat, macskákat ki kell irtani akkor is, ha fertőzésre csak gyanúsak. — Vizsgálatra (Negri testekre) az állat egész agy- és nyúltvelejét (esetleg fejét) kell elküldeni, legjobban 5()66-os glycerin oldatban. Leghatásosabb védekezés a kutyák oltása. Az eljárást először Japánban próbálták. Legeredményesebb azonban az alkalmazása Magyarországon volt. Nálunk 1934 óta a pásztorkutyák beoltása van előírva, 1939 óta pedig az összes ebek kötelezően oltandók. Az oltás hatásosságára jellemző, hogy a Dunántúlon 1936-ig évenként 150—170 volt a veszett kutyák száma, az általánosan kötelező eboltásnak 1936- ban ottan történt elrendelése után csak 3 kutyán találtak veszettséget. Budapesten azelőtt folytonos ebzárlat volt kiírva veszettség miatt. 1938 óta pedig, amióta a budapesti és környéki kutyákat kötelezően oltják, nincsen veszettség. Az országban csak legfeljebb a határszélekről jönnek be néha veszett kutyák. A budapesti Pasteur-intézet működését ezáltal erősen lecsökkentették. A kutyák oltása minden évben egyszeri fix vírus oltással történik. A nyúl helyett oltóanyag nyerésre nagy tömegben a birka vált be a nagyobb agyvelő miatt. Az oltóanyagot: karbol-glycerin 20%-os fix vírusos agygerincvelő emulsio, jóformán gépileg készítik. Nagy villany trepanáló a