Darányi Gyula dr.: Közegészségtan 3. Fertőző- és népbetegségek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 169. (Budapest, 1940)
II. Fejezet. A légutakon át terjedő betegségek
szedése után az állatot felboncolják. Ha az autopsia egyéb fertőzést is mutat, mint a vaccinát, a vírust nem szabad felhasználni (szarvasmarháknál leggyakoribb a bovin tuberkulózis). Az oltási borjúk húsát mivel bennük néhány napig még vaccinavírus lehet az izmokban, szervekben, de még paratifusz bevándorlás is történhet, csak jól megsütve vagy főzve szabad használni és legjobban autoklavizálva adandó csak forgalomba, mint csekélyebb értékű húsnemű. Borjúhimlőn kívül próbálkoztak más állatokból nyert himlőnyirokkal is. Voigt (Hamburg) használt először albino nyulakat, melyeknek miután hátbőrét mészhydrosulfittal epilálta és homok- (dörzsölő) papírral ledörzsölte, rákente egyszerűen a lymphát. Az így nyert anyag a lapina. Előnye, hogy nem is kellenek vágások a nyúl bőrén. Némely helyen szamár, bivaly, sőt teve lymphát is használnak. Spontán megbetegedhetik a disznó (porcina), a ló (equina), birka (ovina) himlőben. Utóbbi állatban súlyos megbetegedéseket is okoz, amely ellen »ovinatio«val védekeznek. A baromfihimlő (epithelioma contagiosum) nem rokon betegség. A lekapart anyagot pulpának, nyersanyagnak is nevezik. Ezt a pépes tömeget 3—5-szörös mennyiségű vizes glycerinnel (80 glycerin és 20 víz) keverve, 4 hétig hagyják 10 C° hőmérsékleten (hűtőkamrában), ami után az ú. n. nyirokmalomba kerül, ahol gépi úton finom egyenletes emulsióvá dörzsölik széjjel és azután steril gézen átfiltrálják, hogy a durvább részektől megszabadítsák. Azután ismét hűtőkamrába kerül. Használatba adás előtt ellenőrző vizsgálatnak vetik alá (1. gyakorlati rész). Ha használhatónak bizonyul, akkor steril kapillárisokba fejtendő le. A lympha megszabadítása a bőr eredetű staphylococeusoktól meglehetősen nehéz. Hosszabb állás után glycerin használ leginkább, amikoris a bacteriológiai vizsgálat csak igen kevés baktériumot fog mutatni. Újabban éterrel rázást is ajánlanak. Mindezideig azonban még a glycerin bizonyult a legjobb nyirokkonzerváló szernek, nemcsak a himlő, hanem más filtrálható vírusra is (veszettség, száj- és körömfájás, poliomyelitis stb). Határozottan bactericid illetve fejlődésgátló hatása mellett a filtrálható vírusokat lényegesen nem befolyásolja. Egy hónapon belül a csíraölés még nem jut érvényre, 3 hónapon túl azonban már a vaccina virus is gyengül. Legjobb ezért a használat 1 és 3 hónap közt, vagyis nem túlságosan friss, sem túlságosan régi ne legyen a nyirok. Jégen vagy legalább is —5 C°-on tartható a már kész, de nem glycerines lympha. A glycerines nyirok mindenesetre, míg érik vagyis 1 hónapig 10—15 C°-on tartandó, amely idő alatt pusztul el a bacteriumok nagyobb része. Alacsony hőmérsékleten a glycerinnek nincsen jó bacteriumölő hatása. 50%-osnál erősebb glycerin hamarabb gyengíti az oltóanyagot, ezért sokan ajánlják csak 2—3 rész 50%-os glycerin t adii 1 rész pulpához. Más eljárások is: toluol, chloroform stb, ha erősebben is bactericid hatásúak a lymphára, egyúttal a hatását is jobban gyengítik. Glycerinen kívül sok helyen adnak még a nyirokhoz 0,5% phenolt is, ami szintén elősegíti a kísérő baktériumok megölését, viszont kevés szintén a hatása a vaccina vírusra. Hozzáadásának semmi különösebb előnye nincsen. Újabban az oltóanyag konzerválása tekintetében úgy járnak el, hogy fagyasztott lymphát —10------20 C°-on használnál glycerin hozzátétel nélkül, mely a virulentia lényeges gyengülése nélkül 3 hónapon túl évekig is hatásos marad. Ilyen módon raktározni lehet akár évekre is a himlőoltóanyagot és nem szükséges minduntalan új anyagot termelni. Magasabb hőmérséken a lympha hamar tönkremegy, ami nagy alkat