Darányi Gyula dr.: Közegészségtan 3. Fertőző- és népbetegségek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 169. (Budapest, 1940)

VI. Fejezet. Állati eredetű betegségek

ezt a fertőzött vászondarabot rágatjuk vagy megdörzsöljük vele a felső állkapocs foghíjjas nyálkahártyáját.­­ Savóoltást és fertőzést alkalmaznak fiatal állatokon: reconvalescens, esetleg hyperimmunizált ökrök vérsavóját bőr alá adva (fiatal állatoknak többnyire 1, felnőtt állatoknak 1/3-ad cm3-t testsúlykilogrammonként), 24 óra múlva pedig fertőzve. Ez a kezelés felnőtt állatokon is alkalmazandó, ha a betegség rosszindulatú, myodegene­­ratios alakban jelentkezik. A magas értékű serumot újabban legalább 3 típussal készítik Németországban.­­ Aktív immunizálási eljárást végzett Waldmann aluminiumhydroxyd gélhez adsorbeált vaccinával, formáim­nál melegen kezelve. Az eljárás biztató eredményeket ad. Fertőző hólyagos szájgyuladás (stomatitis vesiculosa) az egypatá­sok (ló, öszvér) a száj- és körömfájáshoz hasonló tünetekkel járó, de egészen más vírus okozta betegsége. Dél-Afrikában, Észak-Afrikában oko­zott betegséget. A betegség még enyhébb, mint a száj- és körömfájás. A világháború idején Európában is előfordult, azóta eltűnt. Egyéb hólyagos fertőző betegségek előfordulnak Észak-Amerikában sertéseken a száj- és körömfájáshoz hasonlóan, de szarvasmarhára nem mennek át. Szarvasmarhákon, ritkábban lovakon, juhokon ivarszervi hólyagos kiütés előfordul néha. Mindezeknek a betegségeknek az emberi járvány­tanban ezidőszerint nincs jelentősége. Lovak közt előfordul a fertőző vérszegénység. A baj 1843 óta ismert. A tyúk állítólag jó kísérleti állat, mert a lépében jellegzetes el­változásokat mutat, de jobb egy hatásokat felhasználni kísérletre. Fertőzés emberre, főleg állatorvosokra előfordult. Évekig tartó recidiváló lázat okoz. Emberre nem pathogén a tyúkpestis. Nagy pusztításokat végezhet baromfiállományokban. Vírusa jól tenyészthető tyúktojásban. 250 passage után is 5 év múlva teljesen virulens maradt. Vírus betegségek rovarok közt is előfordulnak. Itt legfontosabb a selyemhernyók sárga­ kórja (grasserie). — A méheket is bábjukban pusztí­tani szokta egy virus betegség, a tömlős rothadás. — Az erdei kártevő apácahernyót szerencsére egy virus betegség pusztítja el gyakran. Veszettség. A veszettségre használatos lyssa szó eredete: Xoxeg = farkas és Xvooa = nőstényfarkas; a rabies kifejezés eredete: rabere­k dühöngeni. Régebbi századokban valóságos járványokat okozott, így főleg a 19. sz. elején. A nyugati és északi államokban a baj ma már igen ritka, Angliában nem fordul elő. A betegség Ausztráliában sem fordul elő. Kutyákon a baj 12—21 napi lappangással kezdődik. 1—2 napig melaneholiás kezdet: levertség, félelem, a harapási seb nyalása (viszket!), étvágytalanság, gazdájával közömbös. — 4 napig maniakális harapási idő­szak, rekedt ugatás, emészthetetlen tárgyak: kő, fa, szalma, szeg stb elnye­lése; iváskor nyelési görcsök, ezért víziszony, csavargási kényszer, sokszor 100 km-re is. — Paralysises végstádium, rágóizmokon kezdődően (az áll­kapocs lelóg, habos nyál), majd a hátsó végtagok bénulása, futáskor ide­­oda inog, azután teljes bénulás és halál. — Néha van ú. n. csendes veszett­ség, amelyben hiányzik a maniakális időszak. Az emberben 20—60 nap az incubatio, ritka esetekben V2— 1, sőt többéves lappangásokat is írtak le. Úgy látszik utólagos felszívódása a vírusnak történhetik ilyenkor a harapási sebből. Emberen is hasonló stádiumokkal vannak a tünetek, mint a kutyán. A behegedt seb viszket.

Next