Gömöri János (szerk.): Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban (Sopron - Somogyfajsz, 1999)
László Révész: Üdvözlő szavak a Magyar Nemzeti Múzeumból
12 Traditions and Innovations in the Early Medieval Iron Production ermöglichen die in den letzten Jahrzehnten durchgeführten Forschungen die bisherigen Ergebnisse in einer Zusammenfassenden Monographie den Interessanten vorzustellen. Diese Konferenz ermöglicht einen Überblick von den Ergebnissen der sich mit Industriearchäologie beschäftigenden Fachleute aus verschiedenen Ländern Europas. Deshalb erfreut mich sehr, die Teilnehmer der Konferenz in Namen des Ungarischen Nationalmuseums begrüßen zu können und ich wünsche Ihnen eine erfolgreiche Arbeit. Meinen besonderen Dank sollen die Organisatoren, Sponsoren und Gastgeber der Konferenz haben. Ich wünsche Ihnen allen, viele Erlebnisse und Erfahrungen mit nach Hause zu nehmen. Üdvözlő szavak a Magyar Nemzeti Múzeumból Révész László főosztályvezető (Budapest) Az elmúlt évtizedekben örvendetesen fellendültek az iparrégészeti kutatások Magyarországon. Alapvető újdonságnak számított, hogy a korábban teljes egészében nomádnak vagy félnomádnak tartott népek, melyeket a népvándorlás viharai űztek a Kárpát-medencébe, komolyabb ipari tevékenységet is űztek. A nyelvészeti, régészeti, néprajzi források már korábban is sok adatot szolgáltattak az avarok és a honfoglaló magyarok földművelési ismereteiről. A sírjaikból előkerült leletek magas színvonalú ötvösművességről, fazekasságról, s számtalan más mesterségről is vallanak. Kiemelt helyet foglal el ezek között a kovácsmesterség is. A legutóbbi időkig hiányoztak azonban a vas eszközök, fegyverek alapanyagát előállító vaskohók. Ezek nagy részét éppen az e konferenciát is megszervező Gömöri János ásatásai révén ismerhettük meg. A munkálatoknak nagy lendületet adott, hogy 1980-ban létrejött az iparrégészeti munkabizottság. A fizikus kollégák közreműködtek az egyes objektumok pontosabb kormeghatározásában, anyagvizsgálatok elvégzésében. Sor került kísérleti vasolvasztásra is. A kutatásokat nagy mértékben elősegítette a DUNAFERR-SOMOGYORSZÁG ARCHEOMETALLURGIAI ALAPÍTVÁNY létrejötte. Napjainkra már több mint 1500 iparrégészeti lelőhelyet ismerünk Magyarország területéről, s ezek közül 306 a vasiparral áll kapcsolatban. Egyre határozottabb körvonalakkal rajzolódnak ki korszakonként és területenként az eltérő típusú kohókat használó régiók. A leletek értékelését azonban gyakran nehezíti az a tény is, hogy legtöbbször rendkívül csekély mennyiségű korhatározó leletanyag kerül elő. E nehézségeket hidalja át a természettudományos módszerekkel dolgozó munkacsoport, amely sokoldalú vizsgálati eredményeivel megbízható időhatárok közé tudta szorítani az egyes kohók használati periódusát. A csekély anyagi erőforrások miatt legtöbbször csak szondázó ásatások végzésére nyílt mód. Feltétlenül kívánatos lenne azonban, ha a jövőben valamely lelőhelyen mód nyílna nagyobb felületre kiterjedő ásatásra is. E munka révén teljesebb képet nyerhetnénk egy-egy kohásztelep szerkezetéről, kiegészítő létesítményeiről s nem utolsó sorban remélhetőleg jobb és pontosabb korhatározó leletekhez jutnánk. Elkerülhető lenne ily módon az a csapda is, hogy a régészeti leleteket valamely nagyhatású történelmi hipotézishez igazodva értelmezzük. Kétségtelenül