A Szent István Akadémia Értesitője, 1940 (25. évfolyam)
I. Előadások
I. ELŐADÁSOK. A SZENT ISTVÁN AKADÉMIÁNAK 1940. ÉVI DECEMBER HÓ 15-ÉN TARTOTT XXIV. ÜNNEPI ÜLÉSE. I. SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYUNK DICSŐSÉGES EMLÉKE. Serédi Jusztinián bíbornok-hercegprímás, esztergomi érsek elnöki megnyitó előadása. Tekintetes Szent István Akadémia ! Igen tisztelt Ünnepi Ülés ! Amíg körülöttünk sok helyen talán sorsdöntő külső, néhol pedig belső konfliktusok nyugtalanítják a polgárok békés, munkás életét , addig mi, magyarok, akiket vezető államférfiaink józansága és bölcs mérséklete okán az Isteni Gondviselés mindeddig kegyesen megkímélt a legsúlyosabb megpróbáltatásoktól, szinte ösztönösen — küzdelmes, de dicső — múltunkba tekintünk, hogy a jövőre nézve biztos eligazítást, magyar természetünknek megfelelő és saját akaratunk szerint való földi boldogságot találjunk. És mikor az ismeretlen jövőt kémleljük, ezeréves történelmi múltúnkba visszatekintve lelki szemeink előtt kilencszáz év távlatában feltűnik Szent László királyunk fejedelmi alakja, aki a mostanihoz nagyon hasonló, bizonytalan időben egyházi és állami vonatkozásban szintén a magyar múltba tekintett és az ősi magyar szokásokra támaszkodva biztos kézzel mutatja nekünk is a boldogabb és magyarabb jövőt. Valóban, Tisztelt Ünnepi Ülés, mikor Szent László elfoglalta a magyar trónt, a királyi családban a trónörökösödés rendje miatt szinte állandósult viszálykodás következtében belső pártoskodások bomlasztották a nemzet erejét , a Szentkirály halála óta lehanyatlott királyi