Acta Hungarica 6. (1995)

IRODALOMTUDOMÁNY - Fedinec Csilla: A magyar irodalom tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban az 1940-60-as években

tanulók szép írása elromlott... Némely gyermek írógörcsöt kapott az ujjaiban. Nem volt elég irkájuk, nem lehetett tintát kapni. Ami a legnagyobb hiba volt, nem volt elég idő arra, hogy a tananyagot módszeresen dolgozzuk fel... Nagy hiba volt az is, hogy a hiányzó tanulók nehezen pótolták az anyagot vagy a papírdarabok, amelyekre sokszor írtak elvesztek”29. A legkisebbeket a fonomimika módszerével tanították írni-olvasni, az olvasás gyakorlásához a magyarul megjelenő újságokat használták30. A másodikosoknak már ugyanúgy le kellett írniuk az olvasmányokat, mint a felsősöknek31. Mindamellett még a harmadikosok is írási nehézségekkel küzdöttek: “Ezek a gyerekek zsinórírást tanultak. Most dűlt írás a szabály. Mivel begyakorolták az előbbit, nehezen sajátítják el az utóbbit, így a betűk se nem dűltek, se nem állók”32. A tanév végén némiképp megváltozott a helyzet a tankönyvek tekintetében. Már 1945-ben létrehoztak egy bizottságot, melyet a magyar iskolák tankönyvügyeivel bíztak meg33.1946 májusában megnyílt az állami Ragyanszka Skola Tankönyvkiadó ungvári szerkesztősége34.1946 végétől 1947 áprilisáig az I-IV. osztályosok számára kikerült a nyomdából a háború utáni első magyar nyelvű tankönyv - Nyikityin Számtankönyv­ ének magyar fordítása, majd Sesztakov A Szovjetunió történelme, Tyerehov-Erdélyi Földrajz­a és Szkatkin Élettelen természet­e 35. Elosztásuk azonban nem volt zavartalan, az 1946-1947. tanév második felében csak a számtankönyvet használták általánosan, amely eredeti funkciója mellett olvasókönyvként is szolgált36. Az egységes tantervek hiányában nagy bonyodalmakat okoztak az évzáró vizsgák is. Kiderült ugyanis, hogy minden járásban más-más volt a tananyag abból eredően, hogy a járási közoktatási osztályok maguk hagyták azt jóvá a pedagógusok javaslatai alapján. A tételeket azonban területi szinten állították össze és adták ki onnan az iskoláknak, így olyan kérdések is belekerültek, amelyeket az adott iskolában esetleg egyáltalán nem tanítottak. Megismétlődött az előző tanév gyakorlata: a tanulókat szünidőben kellett behívni az iskolába, hogy megtanulják a vizsgatételek ismeretlen anyagát i7. Egységes tanterv egész 1951-ig nem volt. 1947 novemberében veszélybe kerültek a magyar irodalmi órák. A területi közoktatási osztály utasította a járásokat, hogy az irodalmi olvasás /és nem irodalom/ órák anyagába iktassák be a szovjet-orosz és szovjet-ukrán írók műveit is, hogy azok jobban rögződjenek a tanulók emlékezetében38. 1947 őszén a Szovjetunióban járt Ortutay Gyula akkori magyar közoktatási miniszter, aki képzőművészeti, természettudományi könyveket, orosz irodalmi művek magyar kiadásait, valamint “újonnan megjelent demokratikus általános iskolai tankönyveket” juttatott el Moszkvába39. Ezekről a tankönyvekről tudomást sem szereztek Kárpátalján. Az 1948-1949. tanévben már használták az időközben megjelent Ábécéskönyv­et, Kutlán István munkáját /1947/, ami a háború utáni időszak első eredeti magyar nyelvű tankönyve, ám csak kevés iskolába jutott el, illetve nem elegendő példányszámban40. Még ekkor is számos helyen az újság a kisiskolások első olvasókönyve41. Kutlán István a tehetséges festő, fancsikai tanító készítette ábécéskönyvek 1965-ig voltak használatban42. Az irodalomórán 1948-már nem irodalmi műveket kell tanítani, hanem kisebb elbeszéléseket, amit a tanító maga állít össze a népek életéből, a kolhoz hétköznapjairól, vagy pedig az orosz, illetve ukrán nyelvű tankönyvekből kell fordítaniuk43. Ebben a tanévben vizsgálták felül az iskolai és közkönyvtárak könyvállományát. E célból bizottságokat hoztak létre. Többek között az ungvári bizottságnak tagja volt Sándor László, a beregszászinak Győry Dezső44. Ezentúl csak Vörösmarty Mihályt, Petőfi Sándort, Jósika Miklóst, Jókai Mórt, Madách Imrét, Eötvös Józsefet, Arany Jánost, Mikszáth Kálmánt és Ady Endrét lehet tanítani, illetve az ő műveik maradhattak meg a könyvtárakban45. Ebben a tanévben a beregszászi járási magyar nyelvi és irodalmi szekció vezetését, és ezzel az V-VII. osztályosok irodalmi és nyelvi tananyagának szerkesztését Karádi Lászlótól átvette Drávai Gizella46.

Next