Antik Tanulmanyok 20. (1973)
2. szám - HÍREK
publikációvá válnak, nemzetközi kapcsolataink személyesek és intézményesek egyaránt — mindenképp nyertek volna egy még nagyobb számú magyar küldöttség amszterdami szereplésével! De a fentebb közölt felsorolást átfutva még így is megállapíthatjuk: nem kell szégyenkeznünk, hogy kevesen voltunk. Magyar részről öt előadás hangzott el, egy a 2. szekcióban (Szörényi László: De carminibus heroicis Vergilium Ovidiumque imitantibus, a patribus S. J. Provinciae Austriacae saeculis XVII - XVIII compositis), három a 3.-ban (Boronkai Iván: Die literarische Tätigkeit von Johannes Vitéz; Pirnát Antal : Ein Humanistenkreis in Alba Julia am Ende des 16. Jahrhunderts; Tárnai Andor : Französische Literatur in lateinischer Sprache in Ungarn im 18. Jahrhundert) és ismét egy a 6.-ban (L. Révész Mária: Un cercle littéraire latiniste fondé en 1808 en Hongrie du Nord). Ujabbkori latin nyelvű irodalmunk tehát sokoldalúan és minden korszakában bemutatásra került a kongresszuson. Várakozással tekintünk ezek után arra a gyűjteményes kötetre, amely az elhangzott vagy beküldött előadások szövegét fogja tartalmazni; reméljük az is olyan szép lesz, mint az ezúttal bemutatott első kötet, az Acta Conventus Neo-Latini Lovaniensis, a müncheni W. Fink Verlag remek kiállítású munkája.Boronkai Iván BESZÁMOLÓ A PÁRIZSI ORIENTALISTA KONGRESSZUS EGYIPTOLÓGIAI SZEKCIÓJÁNAK MUNKÁJÁRÓL A XXIX. Nemzetközi Orientalista Kongresszus (1973. július 16—21.) a legnagyobb szabású volt az eddigi ilyen rendezvények között. Óriási méretei lehetetlenné tették munkája egészének áttekintését, magunk részéről a közös megnyitó és záróüléstől eltekintve az egyiptológiai szekció munkáját kísértük figyelemmel, s a továbbiakban erről kívánunk számot adni. A nemzetközi egyiptológia legkiválóbb képviselői közül legtöbben részt vettek a szekció munkájában. A rendkívül fárasztó, zsúfolt program ellenére — majdnem minden nap délelőtt és délután is voltak ülések, — átlagban 60 — 70 hallgatója volt az előadásoknak. Az elhangzott beszámolók közül elsősorban a következőket tartom különösen érdekesnek: E. Baumgartel, az egyiptomi prehisztéria ismert szakértője — más kutatók által eddig el nem fogadott — elméletét fejtette ki újra (Remarks on the Titles and Insignia of the Egyptian Kings in Early Dynastic Times), mely szerint a Nagada II kultúra koráig Alsó-Egyiptom lakatlan volt. Ebben az időben szorították a népesség egy részét erre a területre. Az alsó-egyiptomi korona rajza is először egy Felső-Egyiptomból származó cserépdarabon fordul elő. F. Junge (Zur Fehldatierung des «Denkmals memphitischer Theologie») határozottan állást foglalt a Sabaka-kő óbirodalmi datálásával szemben. Részben paleográfiai érvekre támaszkodott: téves archaizálásokra, az újbirodalmi és korábbi orthográfia összekeverésére, de kihangsúlyozta azt is, hogy Ptah az Óbirodalom vallásában nem játszott jelentősebb szerepet. A kérdés azonban ezzel nem tekinthető lezártnak, okfejtése nem mindenben hatott meggyőzően. Ennek ellenére hasznosnak tekinthető, hogy a kérdés az utóbbi évek homályos célozgatásai, újabb részetkutatásokra nem támaszkodó szkeptikus megnyilatkozásai után ilyen éles formában vetődött fel. Amennyiben az előadás nyomtatásban is megjelenik, bizonyára éles vita kiindulópontja lesz. Feltűnést keltett K. Mendelssohn (A Building Disaster at Meidum and its Analysis) elmélete, mely szerint a meidumi piramis részben összeomlott építkezés közben, amikor az eredetileg tervezett lépcsős építményt gúla alakúvá akarták változtatni. Ennek a katasztrófának hatására módosították a Dahsur-déli piramis hajlásszögét. Lauer előadásnak is beillő hozzászólásban fejtette ki, miért nem ért egyet az előadóval. T. Saveljeva egy, a Szovjetunióban talált fontos új leletet ismertetett. Orszk közelében 1971-ben került elő egy négy nyelvű felirattal ellátott alabástrom váza, melyre a babiloni, óperzsa és elámi szöveg mellé egyiptomi hieroglifákkal is felírták I. Artaxerxés nevét. II. Schenkel igen sommásan, részletes bizonyítás nélkül négy valóban meghökkentően újszerű tézist fejtett ki a koporsószövegekről: 1. Az ún. hérakeluspolisi korszak csak az egyiptológia fikciója. A koporsószövegeknél sem beszélhetünk hérakleuspolisi tradícióról. 2. Koporsószövegek létrejöttében döntő szerepe a memphisi hagyományoknak van. 3. Az első koporsószöveg gyűjtemények összeszerkesztése Neb-hepet-Ré Mentuhotep