Antik Tanulmanyok 48. (2004)
1-2. szám - TANULMÁNYOK - Csibra Zsuzsanna: A Dalok Könyve (Si King) fordítási problémáiról
A DALOK KÖNYVE II poézisről szóló tanulmánya — mely iránymutató a keleti líra megközelítéséhez — az indiai, a héber, a török, a perzsa és az arab költészeten kívül megemlékezik a klaszszikus kínai költészetről is: a Li King egyik versét latinul közölte Jones szabad tolmácsolásában.67 A kínai költészet első magyar nyelvű átköltései minden bizonnyal Arany Jánostól származnak, aki George Carter Sent Chinese Lyrics c. publikációjából meríti négy fordításának forrásszövegét. A szép horganytír, A tőr, Wangné asszony és a háborúba induló férjét búcsúztató (1-ső hó), majd onnan hazaváró nő dala (12-ik hó) a kínai népdalok magyar népköltészeti hagyománnyal elegyített, sajátos változatát képviselik. A XX. századi magyar műfordításkötetek válogatásaiban szintén kitüntetett figyelmet kapott a kínai ősköltészet, Arany nyomdokain haladva Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Lator László és Faludy György is kísérletet tett a költemények értelmezésére és magyar verssé formálására. A Dalok Könyvének teljes magyar kiadása pedig Tőkei Ferenc nyersfordításai alapján magyar költők közreműködésével 1957-ben látott napvilágot. A magyarul megjelent Dalok Könyve gyűjteményben — a teljességre törekvés igényéből adódóan — szerepelnek olyan műfordítások is, amelyek mind nyelvi, mind kulturális kódrendszerüket tekintve legfeljebb csak irodalmi kommentárok segítségével értelmezhetők. A kötet 51. és 160. verse olyan, a néphagyományban gyökerező világszemléletet őriz, amelynek ismerete nélkül a vers összefüggéstelen mondatok halmazának tűnhet. Az 51. vers kínai szövege és prózafordítása a következő: „Azért akik az ázsiaiak versezetit olvassák, tudni kell azoknak históriáját, meg kell tanulni nyelveket, amellynek kiválogatottabb ékességeit fel kell nyomozni, meg kell ismerni erkölcseiket, tudományaikat, vélekedéseiket, meséiket, példabeszédeiket. (...) hogy úgy szóljak, ázsiai szemekkel és eszekkel szükség hogy olvassák." Csokonai Vitéz Mihály: Az ázsiai poézisről. In: Műfordítások. Bp. 1981. 501. 6 Jones lipcsei kiadású Poeseos Asiaticae Commentariorum Ubii sex cum appendice (1777) című műve elsőként ismertette meg Európával a keleti költészetet. George Carter Sent 1873-ban Shanghaiban publikálta a kínai költészetről szóló tanulmányát, amely Arany magyar nyelvű kínai népdalátköltéseinek forrása. George Carter Sent: Chinese Lyrics. Journal of the North-China Branch of the Royal Asiatic Society. Sanghaj, 1873. 93—135. s A Dalok Köre első tolmácsolásai közül — Bernhard Karlgren összegző munkáját megelőzően — Segge és Waley angol nyelvű fordításai voltak irányadóak az interpretációk keletkezésében. James Legge Ihr Chinese classics... in five volume c. gyűjteményében az 1870-es évek elején adta közre Li King fordításait, amelyet kínai kommentárok alapján (Zhu Xi mellett a Han-koriakat is felhasználva) a maga értelmezését is beleszőve tett kísérletet a versek fordítására. Arthur Waley Ilie Book of Songs címen 1937-ben Londonban adta ki Dalok Könyve-fordítását, amelyhez, mint könyvének függelékében megjegyzi, Couvreur (.V. Couvreur: The Chinese Text, with French and Latin translations, 1896) szövegmagyarázatát követi, amely a Zhu Xii)-kommentárokon alapul.