Beszédkutatás 2007 - Fonetika és pszicholingvisztika (2007)
A magyar és a nemzetközi tudományos élet eseményei - Bóna Judit–Gráczi Tekla Etelka: A 16. fonetikai világkongresszus – International Congress of Phonetic Sciences
A magyar és a nemzetközi tudományos élet eseményei 207 interakciók fonetikai jellemzői (John Local, University of York) és kifordítva a verbális és nonverbális kommunikáció akusztikai és vizuális aspektusai (Björn Granström - David House, Centre for Speech Technology, KTH, Stockholm). Két délután speciális szekciókat szerveztek egy-egy téma köré a kutatók. Összesen tizenkét, egy témát alaposan, több szemszögből körüljáró speciális ülés került megrendezésre. Ezek célja olyan kérdések megvitatása volt, amelyek napjainkban rendkívül élénk tudományos vita középpontjában állnak, vagy eddig a kongresszus történetében nem kaptak hangsúlyos szerepet; például a második nyelv tanulása, a beszélt nyelv szenzomotoros alapjai, arab fonetika, természetes fonológia, intonációs fejlődés a gőgicséléstől a kétszavas közlésekig, a beszédritmus. Az ülést vezető-szervező kutatók ezekre az előadásokra maguk köré gyűjtötték a világ különböző országaiból az adott témával foglalkozó legnevesebb kollégáikat, így nemcsak aprólékos tudást nyerhettünk a tárgyalt kérdésről, hanem kirajzolódhattak a jelenség univerzális és nyelvspecifikus vonatkozásai is. Az öt nap alatt összesen 467 szekcióelőadást és posztert hallgathattunk és tekinthettünk meg, amelyeket 708 bejelentett előadás közül választott ki a programbizottság a legutóbbi kongresszus óta megváltozott jelentkezési szabályok alapján (idén már teljes tanulmányokat vártak mintegy 20000 n terjedelemben a jelentkezőktől, ezek alapján történtek a bírálatok). A prezentációk több mint 20 téma köré szerveződtek, amelyek a beszédprodukció vizsgálata mellett igen nagy számban a prozódiával foglalkoztak; ennek okaként a szervezők „a beszéd magasabb szintű szerveződése iránti érdeklődés mellett a tematikai és terminológiai megbeszélés szükségességét” (Trouvain-Barry 2007) nevezték meg. Az előadások témakörök szerinti megoszlását az 1. ábrán mutatjuk be (az alkalmazott fonetika kategóriába a klinikai fonetika, a beszédtechnológia és a bűnügyi fonetika tartozik; az egyéb kategóriába azok a témakörök kerültek, amelyeknek az aránya 6% alatt volt, például szociofonetika, anyanyelv-elsajátítás, neurofonetika, fonológia). A 39 országból érkezett előadások és poszterek között egy hazai előadás is szerepelt, amely a megakadásjelenségek életkorfüggő feldolgozásával foglalkozott (Bóna Judit - Gósy Mária - Markó Alexandra). Emellett négy kutatás készült magyarországi társzerzőséggel: a magyar /r/ környezetében megjelenő sváról (Gósy Mária és Robert Vago); a magyar magánhangzó-rendszer hosszúsági oppozíciójának realizációjáról (Mády Katalin és Uwe D. Reichel), az emberi és a számítógépes magánhangzó-osztályozásról (Uwe D. Reichel és Mády Katalin), a szegmentális szerkezetnek a beszélő felismerésére gyakorolt hatásáról (Andics Attila, James M. Mcqueen és Miranda van Turennout). Ezek mellett meghallgathattunk egy magyar vonatkozású, de nem magyar anyanyelvű kutató által készített előadást is (Anne Pycha), amelynek témája a fonetikai és fonológiai indokoltságú időtartam-növekedések eltérése volt a magyar affrikátákban.