Beszédkutatás 2009 - Helyzetkép a beszédtudományról (2009)

"Nyelvbotlás"-korpusz. 6. rész

258 „Nyelvbotlás”-korpusz Az egyszerűsített osztályozás elve az, hogy minden esetben a felszínen ta­pasztalható jelenséget soroltuk kategóriákba, a finomelemzések az adott je­lenség kutatójára várnak. A megakadásjelenségek tanulmányozása, illetőleg a kapott eredmények lehetővé tették továbbá az árnyaltabb definíció megfo­galmazását. Ennek megfelelően a spontán beszéd artikulációs, percepciós fo­lyamatosságát megakasztó, illetve a köznyelvi normának ellentmondó külön­féle jelenségeket nevezzük megakadásjelenségeknek. A fő kategóriák és meg­határozásuk a következők: 1. Téves szó A megfelelő szó helyett egy másik szó megjelenése a felszínen. Ez a kate­gória tartalmazza a freudi elszólásokat és a malapropizmusokat is, amelyek további elemzésekkel különíthetők el. 2. Grammatikai hiba A köznyelvi normának ellentmondó morfológiai vagy szintaktikai struktúra. 3. Kontamináció Két nyelvisel (szó, szerkezet) összeolvadása, vegyülése. 4. Téves kezdés Beszédhang vagy beszédhangsorozat ejtése, amely azonban nem szó. 5. Nyelvem hegyén van jelenség A szándékolt szó jelentésének és morfolyóiai struktúrájának ismerete, de a fonológiai/fonetikai szerkezet kiejtésének (részleges) gátoltsága. 6. Perszeveráció Egy kiejtett nyelvi elem szándéktalan, ismételt megjelenése a közlés egy későbbi időpontjában. 7. Anticipáció Egy szándékozott nyelvi elem megjelenése a közlés egy korábbi időpont­jában is. 8. Metatézis Nyelvi elemek sorrendjének felcserélődése. 9. Egyszerű nyelvbotlás A beszédtervezés artikulációs tervezési szintjén, ill. az artikulációban létre­jött hiba, amely semmilyen egyéb okkal nem magyarázható. Altípusai: a) betoldás, b) helyettesítés, c) kiesés 10. Több típusba sorolható jelenségek Azok az adatok kerülnek ebbe a kategóriákba, amelyek létrejöttében a fel­színi elemzés alapján több rejtetten működő folyamat hibája is feltételezhető.

Next