Beszédkutatás 2011 (2011)

"Nyelvbotlás"-korpusz. 8. rész

„NYELVBOTLÁS”-KORPUSZ 8. rész Az első magyar valós idejű, jegyzeteléses technikával gyűjtött megakadás­­jelenség-korpuszt 2004 óta adjuk közre folyóiratunkban: Beszédkutatás 2004. 19-186.: 5139 adat; Beszédkutatás 2005. 145-173.: 761 adat; Beszédkutatás 2006. 231-247.: 388 adat; Beszédkutatás 2007. 187-198.: 244 adat; Beszédkutatás 2008. 221-239.: 444 adat; Beszédkutatás 2009. 257-267.: 176 adat; Beszédkutatás 2010. 283-291.: 179 adat. Eddig tehát összesen 7331 megakadásjelenséget elemeztünk, ebben a rész­ben pedig újabb 429 tételt adunk közre. Értelemszerűen ez a korpusz a hiba típusúak gyűjteménye. A kezdetektől számos, különféle szempontú tanulmány, szakdolgozat, disszertáció készült ebben a témakörben. Mindez a tapasztalat oda vezetett, hogy a „Nyelvbot­­lás”-korpusz osztályozási kategóriáit 2009-től egyszerűsítsük. Az alapvető ok az volt, hogy a korpuszt használóknak nagyobb szabadságot biztosítsunk egy adott jelenség mélyreható elemzéséhez. Az egyszerűsített osztályozás elve az, hogy minden esetben a felszínen ta­pasztalható jelenséget soroljuk kategóriákba, a finomelemzések az adott je­lenség kutatójára várnak. A fő kategóriák és meghatározásuk a következők: 1. Téves szó A megfelelő szó helyett egy másik szó megjelenése a felszínen. Ez a kate­gória tartalmazza a freudi elszólásokat és a malapropizmusokat is, amelyek további elemzésekkel különíthetők el. 2. Grammatikai hiba A köznyelvi normának ellentmondó morfológiai/szintaktikai struktúra. 3. Kontamináció Két nyelvi jel (szó, szerkezet) összeolvadása, vegyülése. 4. Téves kezdés Beszédhang vagy beszédhangsorozat ejtése, amely azonban nem szó. 5. Nyelvem hegyén van jelenség A szándékolt szó jelentésének és morfolyóiai struktúrájának ismerete, de a fonológiai/fonetikai szerkezet kiejtésének (részleges) gátoltsága. 6. Perszeveráció Egy kiejtett nyelvi elem szándéktalan, ismételt megjelenése a közlés egy későbbi időpontjában: 149

Next