Bölcseleti Közlemények 4. (1938)

Schütz Antal: Szent Tamás tanítása az eucharisztia színekről

SZENT TAMÁS TANÍTÁSA AZ EUCHARISZTIAI SZÍNEKRŐL. 1938 március 9-én az Aquinói Szent Tamás Társaság közgyűlésén megnyitóul elmondotta Schütz Antal. Szent Tamás azok közül a nagyok közül való, akiknek szellemi tőkéje nemcsak alap és gyökér, a földbe süllyesztve, láthatatlan annak a jelennek számára, mely rajta épül és neki köszönheti életlehetőségei javát. Ő azok közül való, akik kortársai maradnak minden nemzedéknek. Megjelennek hívatlanul is szellemi mérkőzéseinken, felelnek kérdéseinkre és új kérdéseket adnak föl, beleszólnak vitáinkba, helyeselnek és intenek, ítélnek és koszorúznak . . . Ezt most, a mi eucharisztiai nagyévünkben, meg akarom mutatni egy olyan kérdésben, melyet fölvett az Eucharisztia titka és mely már több mint ezer esztendeje foglalkoztatja a hívő gondolkodókat. Ha az Eucharisztia kérdésében szólaltatom meg Szent Tamást, ezen a helyen, mely kifejezetten Szent Tamást a bölcselet vallja mesteré­nek és angyalának, nem jutok ellentétbe az Aquinói Szent Tamás Tár­saság célkitűzésével. Hisz ismételten is volt alkalmam erről a helyről (Pauler emlékezete ; Keresztény bölcselet) rámutatni, hogy ami a ke­resztény bölcselet nevére méltónak akar bizonyulni, annak határozott, építő jellegű kapcsolatot kell találnia a hit világával. Szent Tamás maga elméletileg és gyakorlatilag szabatosan kifejezésre juttatja a keresztény bölcseletnek ezt a jellegét egy munkájában, melyet ő és kortársai Summa contra Gentes-nek neveztek el, ami annyi mint: A katolikus igazságok foglalata a pogányokkal szemben. Azért a pogányokkal szemben, mert tankönyvnek volt szánva a dominikánus hithirdetők számára, akiknek elsősorban a spanyol arab mohamedánok előtt kellett hirdetni az evan­gélium igazságait. Scheeben szerint nincs a világirodalomnak még egy műve, mely ilyen kis helyen (a ma szokásos nagy nyolcadrétben kb. 600 lap) annyit és olyan mélyet nyújtana (Handbuch der kath. Dog­matik I 434). Ezt a művet későbbi korok Summa philosophica-nk nevezték el. Nem mintha Szent Tamás bölcseletének volna foglalata , hisz nyilván a katolikus hitrendszert adja, hanem azért, mert mint Szent Tamás maga mondja a bevezetésben, a pogányoknak volt szánva, akik nem ismerik el az írás tekirrtélyé47~^k^k€l~«fe«iben tehát csak a böl­ Bölcseleti Közl­mények.

Next