Greguss Ágost - Hunfalvy János (szerk.): Család könyve - hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok, 1856
Vass József: Magyar múzeum Kolozsvárott
elszórt, sötét homályban rejlő tudományos kincseit ; a földrétegek alól elöbűvölni a múlt századok régiségemlékeit; halomra gyűjteni az ilyekben hihetetlenül gazdag hazának természeti ritkaságait; szóval mindazt , mi az ember nemesebb részét különösen érdekli , kiváló gonddal egy helyen öszpontosítani, ügyesen rendezni, s az utókor számára hűséggel megőrizni. És hogy mindez a fölvilágosodásnak s közértelmesedésnek ezerszeres kamatot hajthasson , azt a szellemfejlesztés érdekében, tudományi s közműveltségi szempontból minden irányban hasznosítani, s igy az erdélyi magyar értelmi fejlettségének súlyát a közbirodalmi társnépek szellemi műveltségének mérlegébe vezetni. Hogy ezen eszme, e hazafius szent szándék, melly nem mai, melly régóta érik, elvégre valósuljon s áldásterjesztőleg hatni kezdjen , azon időponthoz, hol az élethajnal szokott hasadni, juttatá azt Erdély első hazafikeblű embere. Sebesen, mint villám, kellemesen, mint égi harmat a tikkadt, természetet, érinté az ikerhen éber fiainak keblét az örömhír,hogy a tetthazafi, gróf Mikó Imre Kolozsvárt a külső színutczában levő nagy terjedelmű s műízléssel rendezett gyönyörű angol kertjét, s annak legelbájolóbb magaslatán fejedelmileg emelkedő fénypalotáját, a hozzá tartozó melléképületekkel együtt, a honnak, s névszerint a Kolozsvárott állítandó magyar múzeumnak ajándékozó. 1.A nagyratermett áldozatokban él!“ mondá Berzsenyi. A méltó köszönetre nincs elegendő szó a honfiajkakon. Ki ennyit tett a haza és nemzet dicsőségéért, az méltó minden korok hálás emlékezetére. A szellemnagyság, az áldozatkész hazafiság önmagát dicsőíti nagyszerű alkotásaiban , de a sajtónak is tartozó kötelessége illy tényeket lelkesen megragadni s felmutatni a nemzet színe előtt , mert — a nemes kedélyű K. Eötvös megjegyzése szerint — ,,az emberi nemnek szüksége van nagyszerű példákra, hogy a serdülő ivadék fölfelé tekinteni, nemes czélokért lelkesedni, érték fáradni, nekik áldozni tanuljon.“ Hol van pedig a nagy figyelmet s közörömet ébresztő tárgy illetékesebb helyén, mint a Család könyvében, mellynek egyik kiváló hivatása az egyes magyar családok ismeretkörébe vezetni a nagy magyar családnak — a nemzetnek — megható életnyilatkozványait, hű fiai dicső tetteit? Itt adom tehát rajzát az igaz hazafiság e nagyszerű áldozatának, a léte elöhajnalán derengő magyar múzeumnak Kolozsvárott. I. Történelmi vázlat. Mielőtt a Kolozsvárt állítandó magyar múzeum történelmi kifejlésének hű vázlatát adnák, e szónak „muzeum“ kell meghatároznunk fogalmát s jelentését. Mi a muzeum általában ? Gyülhelye , tárháza mindazon kincseknek, miket az emberi vizsga szellem a természet körében felfedezött, vagy a tudományok s művészetek mezején önereje által előállított. Ezen általános fogalomból önkényt foly a nemzeti múzeum részleges fogalma is.Mi a nemzeti muzeum? Lakhelye azon érdekes műtárgyaknak, mellyek valamelly haza vagy nemzet földjének ritkaságait , tudományos és művészeti kincseit képviselik a múltból; nem zárva ki abból természetesen — ha pénzerő és barátságos viszonyok engedik — a külországok műkincseit vagy becses ritkaságait sem. Innét az erdélyi magyar múzeum fogalma is világos és érthető. Hogy a műemlékek, természeti ritkaságok, tudományos és művészeti kincsek illyetén raktára s gyülhelye nélkül, a természettudományok , történelem vagy szépművészetek barátja s a régiségbúvár vagy teljességgel nem , vagy csak nagy erőfeszítéssel, s tetemes idő- és pénzáldozattal képezheti magát alapos szaktudóssá, kiki könnyen beláthatja : míg gazdag múzeum szabad használata mellett bámulatos előhaladást tanúsíthat kedvencz tudományszakában. Ide járul még azon tekintet is, hogy minden egyes nemzet az emberiség általános műveltségének mérlegelésekor csak annyi súlyt vethet a mérlegbe, mennyi a tudományok és művészetek körében saját szellemi termelésének nyomatéka , ennek pedig leghívebb képviselője a nemzeti múzeum. — Még egy fontos tekintet van hátra, mit a múzeumok körül szem elől tévesztenünk nem szabad. Egyesek birtokában lévő becses műemlékek, ritkaságok, tudományos kincsek, p. o. némelly munkák első kiadásának egyetlen példánya, minő teszem, Apáczai Csere Jánosnak „magyar logiká“-ja (Gyula-Fehérvár, 1656. 8-r.).