Folia Sabariensia - Vasi Szemle 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936 / 3. szám - Rög és lélek - Polány István: A földrajzi nevek bizonyossága Nyugatmagyarország ősi magyar mivolta mellett
Dunántúl kezdetén volt a „Sár“ folyó.14 Későbbi oklevelekben is csak ezen a néven fordul elő, így 1203-ban 15 és 1208- ban. Ez utóbbi oklevélben mondja II. Endre: „A Sár, amely elválasztja a német földet Magyarországtól.“16 Végiglapozhatjuk Sopron vármegye történetét (Nagy Imre oklevéltára), számtalanszor és csak ezen a néven nevezik okleveleink. 1410-ben találom először „Leyta“ néven;1z az illető oklevélben német nevű asszony német nevű unokaöccseinek hagyományoz birtokot. Még Zsigmondnak 1436-ik évi német nyelvű oklevelében is, amelyben Somorját Albert osztrák hercegnek elzálogosította, ezt olvassuk: Samaria, zu deutsch Zentmereyen am Fluss Sarrviz, oder Leyta in Mosoner Comitat.18 A Vulka folyó besenyő neve Seleg volt. Ez a folyónév az említett oklevéltárban minduntalan előfordul, például 1351-ben: „super fluvio Chelek“ (a Selek folyó fölött). 1360- ban: „ultra fluvium Selyek“ (a Selyek folyón túl). 1390-ben találom először Vulka néven is: „Bulka alio nomine Selegh“ (Bulka, más néven Selegh).19 Több más folyóvíz neve alább következik. (A folyók neve után zárójelben először az előfordulás évét, utána pedig a folyónak az oklevélben használt leírási módját közlöm.) Sopron megyében: Mernye, az Ikva felső folyása, németül Spittelbach (1283, Merene).20 Ikva (1245, aqua Icoa és 1291, fluvius Ykva).21 Márc patak ősi nevén Móroc.22 Csáva (1202, Sawa).23 Sompatak (1202, Sumpotoch).24 Zaka (a mai fülesi patak).25 Vas megyében: Gyöngyös (1217, Gungus; 1225, Gyngus; 1237, Gungus; 1281, Gungus.)26 14 Pertz, Monumenta Germaniae, Scriptores XXVI. 61. és ki. 1. (Pauler I. 346.) 15 Árp. XII. 279. és F. V. 1. 192. 18 F. III. 1. 63. 64.: „Sur, qui dividit terram Theutonicam ab Vngaria.“ 17 F. X. 7. 926. 18 Sv. I. 641. 19 Nagy Imre, Századok. 1871. 372. és Jerney 224. és kk. — Sv. I. :224. 329. és 501. 20 Ortvay, I. 252. — Lásd még az előző jegyzetben idézett helyeken. Magycenken alul ma is van Merenye nevű patak. 21 Sv. I. 20. — H. O. I. 85. 22 Lásd a 19. és 20. jegyzeteket. 23 Sv. I. 12. 21 F. II. 395. — Sv. I. 5. 25 Kovács Ignác, A borsmonostori apátság története. 13. 26 H. O. IV. 9. és I. 75. — Sv. I. 10. — Árp. VIII. 50.