Dunántúli Szemle 1940 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1940 / 5-6. szám - Asztag - Bendefy László: A turulmadár

préda is akad a levegőben. Említi, hogy a turul nála sokkal nagyobb testű madarakat is levág, s olyan veszedelmes sebeket ejt hatalmas csőrével, hogy a sólymászok lóbőrkesztyűvel védekeznek ellene. Színére vonatkozóan is közöl adatokat, de ezek, miként bebizonyult, kevésbbé helytállók. A turulkérdés rég időktől fogva egyik legégetőbb s egyben leg­­fogósabb kérdése volt a magyar őstörténetnek. Kézai krónikája ugyanis két ízben is igen jelentős adatokat közöl a turulról imigyen: „Ethele király címere, melyet pajzsán szokott hordani, egy madárhoz hasonlított, amelyet magyarul turulnak hívnak, fején ko­ronával". (9. tétel.) ,, . . . Árpád Álmosnak, Előd fiának, Ügyek unokájának a fia, a Turul nemzetségből". (19. tétel.) Sokan — és mondhatjuk minden komoly eredmény nélkül — próbálkoztak a turulkérdés megoldásával, amíg végre Vönöczky (Schenk) Jakabnak, a M. kír. Madártani Intézet jelenlegi főigazgató­jának évtizedes munkával sikerült a kérdést teljes sikerrel nyugvó­pontra juttatnia. Vönöczky teljes tudományos fegyverzettel hordta össze és mérlegelte a régi feljegyzések százszámnyi anyagát, szintúgy figyelemmel kísérte az ázsiai selymászmadarakra vonatkozó újabb eredményeket, és szorgos munkája eredményeként kétséget kizáróan sikerült bebizonyítania,­ hogy a magyar krónikák turulmadara azonos a Menzbier, hírneves orosz madártani kutató által az Altáj hegy­ségből 1892-ben leírt, addig ismeretlen és tudományosan Falco rus­­ticolus altaicus Menzb. néven számontartott sólyomfajjal. „Ez a nemes sólyomfaj — írja Vönöczky —, teljes hasonmása a sarki, vagy Zongor sólyomnak. Nagyobb és erősebb a vándor- és ráró­­sólyomnál, tehát nagyobb és erősebb madarak vadászatára alkalmas. Elterjedési köre teljesen azonos azzal a területtel, ahol a turul szó is honos volt, tehát az oguzok, ujgurok, szeldzsukök, majd a helyükbe telepedő tatárok földjén. Az Altáj hegységben olyan előfordulási helye van, melyet manapság is Dzsetti Oguznak, azaz hét Oguznak neveznek". (Id. m. 292. 1.) 1. A turulsólyom elterjedési köre. 2 Schenk (Vönöczky) Jakab: Magyar sólymászmadárnevek. Turul— Zongor—Kerecsen, I. Közl. Aquila 1935/38. évfolyam.

Next