Dunántúli Szemle 1943 (10. évfolyam, 1-8. szám)

1943 / 7-8. szám - Őrség 2. Szakirodalom - A "Termés" új kötete

333 keznék meg, s abban fejtené ki egyébként csak helyeselhető észrevételeit. Elismerjük, hogy nagyon n­ehéz munka az önmagukban kiváló cikkek összehangolása egy harmonikusan ható, nagy művé; hisszük azonban, hogy a szerzőnek műve második kiadásánál teljes mértékben sikerül ez a törek­vése is. Margittay könyve nemcsak a balatoni, hanem a magyar tájrajzi iroda­lomnak is jelentős alkotása. Megérdemli, hogy mindenki olyan szeretettel olvasgassa, forgassa, mint amilyen odaadással, lelkesedéssel és szeretettel és nem utolsó sorban hozzáértéssel és rátermettséggel szedegette össze adalékait és tárta a nagyközönség elé az önzetlenül fáradozó szerző. Bár­csak minden tájegységünknek lenne Győrffyje, Szűcs Sándora és Margittagja, bárcsak polcokat tölthetnénk meg a hasonló szépségekben bővelkedő, ízig­­vérig magyar könyvekkel! Az ízléses külsejű könyvhöz Sziklay János, a balatoni írók nesztora írt hangulatos előszót. Dömötör Sándor dr. A „Termés“ új kötete. Meglepően változatos és bátorhangú tartalommal jelent meg az erdélyi fiatal írók együttes megnyilatkozásának, a „Termés"-nek új kötete. Erőteljes irodalmi megnyilvánulása annak a napjainkban égetően szükséges szintézis­nek, amely egyrészt a szociális és művészi szempontok, másrészt a helyi és az országos jellegű szellemi érdekek között igyekszik összhangot teremteni, és aminek megvalósítását Erdély fiatal írónemzedéke elsőrendű feladatának tekinti. A kötet vezető helyén Kiss Jenő „Messzire nézünk“ c. versében mintegy sűrítve fejezi ki a magyarság jobbjainak a mai nehéz időkben sorsunk felett érzett aggodalmát. Verseinek javát közli ebben a kötetben Cseres Tibor, Weöres Sándor és Varró Dezső. A szépirodalmi rész szín­vonalát emeli a kiváló magyar prózaírók egész sora. Kis­regénnyel szerepel Bözödi György, novellával Szabó Pál, Horváth István és Asztalos István. A Vadrózsák rovatban Vincze Lajos és Horváth István folytatja néprajzi kincseink feltárását. A „Termés“ íróinak tárgyilagos és bátor magatartását tükrözi a Vélemény rovat, amelyben Asztalos István 1848 örökségéről ír, Bözödi György az erdélyi irodalomban jelentkező népiségről mond bírálatot, Juhász Géza Sinka István költészetét méltatja, Szabédi László a magyar népi jelleg-kutatás túlzásait veszi bonckés alá, Balogh László pedig Németh Lászlónak a magyar gondolkozás kialakításában játszott szerepét méri fel­. Enyedi Zsolt és Jékely Zoltán az új magyar irodalmi könyvekről ír. Figyel­met kelt újszerűségével a Művészet-rovat, ahol László Gyula kiváló szak­értelemmel foglalkozik Varga Mátyás színpadképeivel, Gy. Szabó Béla és Fuhrmann Károly kiállításával, Ernyei Gáspár pedig a kolozsvári Nemzeti Színház prózai előadásairól számol be. Külön érdekessége a kötetnek a Vigyázó-rovat. Itt az erdélyi szászok és magyarok múltbeli kapcsolatairól Bözödi György, az északerdélyi román irodalmi életről Szőcs Lajos cikkezik, Szabó Lajos a középosztályba került falusiaknak helyzetükből adódó fel­adataira világít rá. A páratlanul színvonalas új Termés-kötetet nyolc mű­melléklet díszíti: Varga Mátyás legszebb színpadképei. A Termés évi négy kötetének előfizetési ára 15.— Pengő, pártoló előfizetés 30.— Pengő, kötetenkénti ár 4.50 Pengő, Megrendelhető a kiadónál Dr. szentgericzei Jakab Jenő könyvesboltjában, Kolozsvár, Mátyás király­tér 7., valamint a Termés budapesti főbizományosánál Tatay Sándor könyves­boltjában, Budapest II., Hunyady János­ u. 23/a.

Next