Vasi Szemle 1962 (16. évfolyam, 1-3. szám)

1962 / 3. szám - Polgár Ferenc: Vas megye villamosítása (1895-1961)

megnyerték céljaiknak a földesúri és nagytőkés arisztokrácia egy részét. Így épült ki a XIX. század második felében Szombathelyen a gáz- és vízművek, a burkolt utak sora, és az egész belvárost behálózó vízvezeték- és csatornahálózat. E bátor kezdeményezések révén elért sikerek, a dunántúli városok közti élen­­járás gondolata, a modern technika bevezetésére való törekvés jellemezték a megye, elsősorban pedig Szombathely korabeli társadalmának, társadalma vezetőinek életét. Tőlük származott a villamosítás gondolata is. Éhen Gyula, Szombathely egykori polgármestere, Gothard Jenő neves herényi csillagász, Knebel Jenő, Holczheim Károly Wälder Alajos és Weiner Károly szombathelyi lakosok hosz­­szas tárgyalások után megnyerték a célnak Károlyi Antal alispánt. Első lépés­ként felkérték Bánó és Szüts magánmérnököket, vizsgálják meg, van-e lehetőség a Rába folyó mentén villamos erőmű létesítésére. A vizsgálatok 1892-ben zajlottak le, és meglepő eredményre vezettek. Meg­állapították, hogy a Rába esése Ikervárnál a legkedvezőbb erőmű létesítése szempontjából. Nem volt közömbös, hogy Ikervár Szombathelytől mindössze 23 km, és a hálózat kiépítésével Sárvár is villamosítható. Ikervár határa azonban, beleértve a Rába vízjogát is, a Batthyány grófok tulajdonát képezte. Batthyány Lajos és Géza grófokat meg kellett tehát nyerni a cél érdekében. Károlyi Antal alispán vállalkozott erte. Batthyány Lajos gróf jó üzletember lévén, rögtön felismerte a haszon lehetőségét. A kezdeményezés élére állt, és megkezdte egy részvénytársaság szervezését. Ezzel egyidejűleg megbízást adott az erőmű tervének elkészítésére. A munkát Bánó és Szüts magánmérnökök végezték el. Nem egészen fél év alatt az ikervári erőmű tervei készen álltak. Az időközben összeállított költségvetésből kiderült, hogy 1 millió forint összegű A szombathelyi nagy transzformátorállomás (1896) 35 3*

Next