Vasi Szemle 1985 (39. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 1. szám - ELMÉLETI ÜLÉSSZAK FELSZABADULÁSUNK 40. ÉVFORDULÓJÁRA - Rácz János: Vas megye négyévtizedes társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésének főbb jellemzői
kifejezésre abban, hogy 1945-ben, a pártok újjászerveződésekor Vas megyében a legszélesebb tömegbázissal a Független Kisgazda Párt rendelkezett. 3. A megye politikai, ideológiai helyzetére jelentős hatással volt a hívők 85 százalékát tömörítő katolikus egyház. Gazdasági ereje 60 ezer kat. hold földdel rendelkezett politikai szervezettsége és ideológiai befolyása, különösen az, hogy ezt a változással szemben álló reakciós irányzatok támogatására használta fel, nehezítette a progresszív társadalmi erők érvényesülését. A parasztság tömegei mélyen vallásosak voltak, a legitimizmus szelleme pedig erős hatást gyakorolt a középrétegekre. A munkásosztályt és a parasztságot tömörítő politikai pártok háttérbe szorultak az egyház szervezeteinek és egyesületeinek tevékenysége mögött. Ezzel a ténnyel és következményeivel ugyancsak számolnunk kell a felszabadulást követő politikai erőviszonyok, harcok Vas megyére jellemző sajátosságainak értékelésekor. Szerepet játszott ez abban, hogy az 1947-es választásokon a klerikális Demokrata Néppárt kapta a legtöbb szavazatot. 4. Vas megye földrajzi helyzete, Nyugattal határos fekvése is jelentett specifikumot: a nyilaskeresztes uralom a magyar reakció utolsó hadállásaként megyénkben érvényesült legtovább; jelentősek voltak a háborús károk, stratégiai helyzetéből következően különösen a megyeszékhelyen; a nyugati határmentisége is szerepet játszott abban, hogy az 1950-es években kimaradt a jelentősebb iparfejlesztésből. A munkásosztály háromellenes megmozdulásai eredményeként 1943 őszétől az ország nagy részében a nyilas mozgalom bomlásnak indult, Vas megyében viszont ellenkező tendencia érvényesült. Különösen 1944 tavaszától erősödött az úgynevezett hungarista mozgalom. A nyilaskeresztes pártnak több községben jelentős befolyása volt: szervezeteinek kiépülését, uszító propagandájának hatását elősegítette az is, hogy 1944. november közepétől a Szálasi propaganda-minisztérium három hónapig Szombathelyen működött, Kőszegen tevékenykedett a miniszterelnökség sajtóosztálya és Sárváron a Belügyminisztérium. A menekültek tízezrei megyénkén át haladtak Nyugat felé és terjesztették a reakciós nézeteket. Egy részük itt telepedett le. Ez is színezte a megye politikai, ideológiai arculatát. Vas megyét is súlyos pusztulás érte a háború során. A visszavonuló német csapatok felrobbantottak többek között 106 hidat. 1944. október 7-től 1945. március 29-ig 10 nagy bombatámadás sújtotta a megyeszékhelyt. Az 1945. március 4-i légitámadáskor 1000 épület dőlt romba, és közel 500 ember pusztult el. A háborús károsodásban Szombathely az ország akkori 57 városa között az ötödik helyet foglalta el, a pusztulás aránya 21,5 százalékos volt. Súlyosak voltak a károk az ipari üzemekben, a vasúti szállításban, a mezőgazdaság állatállományában. Az ipar és a mezőgazdaság oly jelentékeny károkat szenvedett, hogy a gazdasági élete szinte megbénult. Ezért a termelés beindítása a megye demokratikus erői részéről hősies erőfeszítéseket igényelt. II. E röviden vázolt sajátosságok csak egy részét képezték azon körülményeknek, amelyek közepette megindult a harc itt Vas megyében is a hatalom megszerzéséért, a társadalmi fejlődés irányának befolyásolásáért, meghatározásáért. Ezekhez párosult az, hogy a korábban elnyomott dolgozó tömegekben, munkásokban, parasztokban, az értelmiség egy részében határozott elszántság volt egy demokratikusabb, igazságosabb társadalom megteremtése iránt. Ennek megvalósításához kedvező helyzetet teremtett az, hogy a háború során a volt uralkodó osztály meggyengült, hatalmi szervei, apparátusa jórészt szétesett. A felszabadulást követő években a politikai erők, irányzatok éles összeütközésére került sor, amelyből a progresszív erők kerültek ki győztesen. A politikai hata