Vasi Szemle 1990 (44. évfolyam, 1-4. szám)

1990 / 1. szám - VASI VILÁG - Heckenast János: Városközpontjaink revitalizációja

Vasi világ Városközpontjaink revitalizációja „Egy régi egyiptomi hieroglifán a „város” szót egy kör és benne egy tengelykereszt áb­rázolja. Ez az ősi szimbólum két alapvető összefüggést fejez ki: a kör a védettséget és a kereszt a központi helyet”.­ A várost a népesség és a termelés differenciálódása és koncentrálódása hozta létre és élteti immáron 7-8 évezrede. A város lakóinak egyre nagyobb része szabadult meg az élelmiszertermeléssel járó földhözkötöttségtől, egyre nagyobb gazdaságot tudott fel­halmozni, azaz „szabad” lett.­ Az anyagi javak koncentrációja mindig kiváltotta a város környezetéből az ott felgyülemlett javak megszerzésének, elvételének „ingerét”, ezért a település fallal véd­te magát. A fal védelmet nyújtott és sűrített. A városkapukon kivezető utak mentén bizonyos idő után szinte túlcsordult az építkezés. Amikor a falakon kívül is koncent­rálódott olyan mértékű gazdagság, hogy annak védelméről kellett és lehetett gondos­kodni, az új városrész is fallal vette körül magát.­ A város irányításának intézményei azonban szinte mindig az eredeti helyükön, a legősibb falgyűrű védelmében maradtak. Az eredeti hely ősisége igazolta és megszen­telte a mindenkori irányítók, uralkodók hatalmának gyakorlását és erősítette a szen­télyekben lakozó istenség örökkévalóságába vetett hitet.4 * Kezdetben minden város egyközpontú volt, mert a papkirályok egy személyben hor­dozták a vallási és világi hatalmat, uralkodva alattvalóik „lelke és teste” felett. A vi­lági és egyházi hatalom szétválásával megindult a központok polarizálódása. A temp­lom és vár egymás szomszédságában jelentette a központot. Ritkán kerültek egymástól távol. A polgárság anyagi javainak gyarapodása akkor csapott át minőségi változásba, amikor gazdagodásukkal párhuzamosan növekvő kiváltságaik révén önkormányzathoz jutva részesei lettek a hatalomnak. Később a városközpontok­­ pólusúvá váltak, meg­jelent a települések piacterén a városháza is, évszázadokon át a polgári önkormányzat jelképe.­ A központban jelenlévő hatalom az egyik, a gazdasági kapcsolatok a másik alap­vető tényezőjét jelentik a városok kisugárzásának, illetve vonzásának. A város jelen­tősége ugyan általában összefügg a nagyságával, de igazán azon mérhető le, hogy mi­lyen tág környezetre gyakorol vonzást, illetve sugározza ki hatását. Azokat a területe­ket, ahol egyetlen város hatása sem, vagy csak nagyon halványan érvényesül a város- HECKENAST JÁNOS

Next