Vasi Szemle 1994 (48. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 2. szám - MÚLTUNKBÓL - Csák Zsófia: 1848 és Kossuth Lajos emlékének őrzése 1945-1948 között

emléktáblát avat az evangélikus ifjúsági otthon homlokzatán.60 Sárváron pünkösdkor nagyszabású Petőfi ünnepséget tartottak és felavatták Petőfi Sándor első Vas megyei szobrát, Majtényi Károly helyi állami polgári iskolai tanár alkotását.61 Egész éven át tartottak a községek sport- és kulturális rendezvényei és munka­­programjai. A megye és Szombathely város hivatalos vezetői, a megyei és városi sza­badművelődés munkatársai, a pártok és sajtó képviselői, alkalmanként fővárosi küldöt­tek is megjelentek egyes rendezvényeken. Személyes megjelenésükkel emelték a ren­dezvény rangját, ugyanakkor kifejezték elismerésüket a helyi centenáriumi programról. KOSSUTH LAJOS EMLÉKÉNEK ŐRZÉSE Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre költözése napján, 1945. április 11-én Vö­rös János honvédelmi miniszter koszorút helyezett el a Kossuth-szobornál, és fogadal­mat tett a „kossuthi eszme” szellemében. A tudatosan felvállalt Kossuth-eszmény al­kalmas volt a nemzeti szabadságeszme kifejezésére. A fiatal demokratikus Magyaror­szág a nép lelkében közel egy évszázada élő Kossuth-kultuszt a romantikus mítosz szintjéről hivatalos állami rangra emelte. Amikor 1946 tavaszán megfogalmazódott, hogy a fiatal demokratikus Magyaror­szág megalapítja első érdemrendjét, a Magyar Szabadság Érdemrendet, és ezzel elin­dítja a Magyar Köztársaság új kitüntetésrendszerét, teljes volt az egyetértés, hogy az érdemrend előlapján Kossuth-fej ábrázolás legyen. Az érdemrend alapításának törvényjavaslatát a Magyar Partizánok Bajtársi Szö­vetségének javaslatára a honvédelmi miniszter terjesztette a nemzetgyűlés elé 1946. május 3-án. A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta, s az 1946:VIII. törvény­cikkben rögzítette, hogy „1. §. A független és demokratikus Magyarország megszüle­téséért és megerősítéséért, valamint a szabadságért és a demokráciáért folytatott küz­delemben kimagasló polgári vagy katonai érdemeket szerzett szabadságharcosok meg­­jutalmazására magyar és külföldi állampolgárságú polgári és katonai személyeknek adományozható „Magyar Szabadság Érdemrend” alapíttatik.”62 Az érdemrendet a köztársasági elnök adományozta. Két - ezüst és bronz - foko­zata volt. Az 1946. május 10-e és 1948. január 1-je között adományozott érdemrendnek két változata volt.63 Első változata a „Krisztus-fejes változat”, ahol az előlapon két ötágú lemezcsillag elfordításával keletkezett tízágú csillag övezte lemezkorongon Kossuth Lajos képmását „Magyar Szabadságért” felirat övezi. A második változaton a körfel­irat a jelvény hátlapjára került, az előlapon Kossuth Lajos profilja zöld zománcé ba­bérkoszorúban látható.64 Az első Krisztus-fejes változatot 1946. május 10-e és október 14-e között, a második változatot ezt követően 1948. január 1-jéig adományozták. A szabadságharc 100. évfordulójának tiszteletére Tildy Zoltán köztársasági elnök egy új érdemrend alapítását kezdeményezte. 1948 márciusában az új érdemrend alapítását az országgyűlés elfogadta, mely már elnevezésében is Kossuth Lajos nevét viselte. A „Kossuth Érdemrend" amelyet „Az 1848-as szabadságeszme szellemében, a népek összefogása és a világbéke szolgálatá­ban, illetőleg a tudomány és a művészet terén szerzett kimagasló érdemek jutalmazá­sául”65 alapítottak, magyar és külföldi állampolgároknak egyaránt adományozható volt. Az érdemrendnek I., II. és III. osztálya volt. Alapításkor az I. fokozathoz vállsza­lag és csillag tartozott. A Kossuth Érdemrend II. fokozata nyakszalagos forma volt, melynek csillaga kisebb méretben­­ az I. fokozatéval azonos volt. A III. fokozat csil-

Next