Vasi Szemle 1994 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 3. szám - ASZTAG - Fülöp László: Helynevek a történelmi Vas megye ausztriához csatolt területén a Nádasdy család 16. századi leveleiben
Korai neve (1221) mogyorócserjésre vonatkozik, amely kör alakú erdőként helyezkedett el. Az 1541 óta datált német név önálló névadás eredménye (Eber+Au), a család leveleiben még nem fordul elő. Eisenberg a.d.P. Csejke (Cséke, Cheke) Magyar neve puszta személynévből keletkezett: 1244 Cheyka. Német neve úgy alakult ki, hogy a közeli Vas-hegy elnevezést alkalmazták magára a településre is. Az első német adat 1608-as. Hivatalos névként csak 1924 óta használják. Az 1934-ben megjelent Schwartz-féle könyvben a német neve Schauka. Eisenstadt - Kismarton (Kismarton) A magyar alak a templom védőszentjére, Szent Mártonra utal (1264). Külön névadásról beszélhetünk, hisz német neve előfordulása is korai: 1373: Forchtenstein - Fraknóvára (Fraknó) A vár elnevezése a korábbi (1343: Vorchtenstain) ez alapján kaphatta a közelében létesült település a Forchtenau nevet. A magyar alak a németből való átvétel. Großhöflein - Nagyhöflány (Höfflain) A név német eredetű. A sok korai adat közül tán az 1153 körüli is erre a településre utal. A magyarba történt átvételkor az előtagot lefordították, utalva a szomszédos Kishöflány, Kleinhöflein falura. Güssing - Németújvár (Kwywar, Németújvár, Újvár) Az Újvár alak 1263-as keltű, valószínű a Városszalónakkal összeolvadt Óvár nevével van korrelációban. Előtagja német lakosokra utal. A már 1157/1230 körüli német Quizun eredete vitatott. A két nyelvben párhuzamos névadás történt. Kemeten - Vaskomját (Kemend) Előtagja Vas megyére utal. A Komját helynév szláv eredetű (1475). A német névalak ehhez igazodott hozzá a közfelnémet „kemenáte” főnév jelentésével (tűzhellyel ellátott szoba). Az 1532-ben leírt Khemeten falunevet a magyar nyelvű levelek némi változással átvették. Kittsee - Köpcsény (Köpcsény) A magyar névalak a korábbi (1291). Eredeti szótövében a kék melléknév alakja lehet, amely képzőkkel és további hangtörvényszerűségekkel alakult. A német elnevezés a magyarból történt átvétel. Kitzladen - Kicléd (Keczel) A levelekben előforduló Kecel alak az eredeti neve (1276), amely a németben népetimológiával jelentkezett. A német nevet a magyarság később visszakölcsönözte. Kloster - Marienberg - Borsmonostor (Borsmonostor, Bős monostora) A magyar név a korábbi (1380). A ciszterci szerzetesek építették templomát és a monostorát Szűz Mária tiszteletére. A név előtagját a nagyúri jogokat gyakorló Bors ispánról kapta. Az egyik 16. századi adat valószínűleg elírás. Az 1697-től felbukkanó német név a hegyre épült klastromra, illetve annak védőszentjére utal. Külön névadásról van szó, mindkét név más elemet emelt ki a megnevezéskor. (Korábban Babaduri és Kedhely - Kethely néven is szerepel az oklevéltárakban.) Kobersdorf - Kabold (Kabold) A szláv eredetű név 1222-től adatolható, amely eredetileg az ott folyó patakra utalt. A magyar névalakulatból lett a német elnevezés előtagja. Landsee - Lánzsér (Langyér, Lánzsér) Az 1158-ban leírt német név az eredeti. Ezt vette át és őrizte meg a magyar nyelv. Ezt később a mai németben egy Landseer Burg-féle szerkezetből vonták el.