Vasi Szemle 2008 (62. évfolyam, 1-6. szám)
2008 / 6. szám - ARCKÉPCSARNOK - Gál József: Koncz János és szombathelyi koncertjei
Arcképcsarnok GÁL JÓZSEF, KONCZ JÁNOS ÉS SZOMBATHELYI KONCERTJEI és politikai élet fontos személyiségei - köztük Mikes János püspök - vettek részt. A zene mellett köszöntők, politikai jellegű beszédek is elhangzottak. A koncerten közreműködő honvédzenekart a városban rendszeresen fellépő Fricsay Richárd vezényelte. Koncz három műsorszámmal szerepelt: Bruch Hegedűversenyével, Goldmark Aierjével és Sarasate Zigeunerweisen-jével. A Bruch- és Goldmark-darabokat korábban is rendszeresen játszotta. Ezúttal az adagio tételek voltak „tökéletesebbek a tökéletesnél”. A két mű és Sarasate darabja is „módot adott felülmúlhatatlan virtuozitásának csillogtatására, és Jani barátunk élt is az alkalommal”. Nem maradhatott el ezúttal sem a szülőváros szeretetének megnyilvánulása: „Koncz Janiból most már egészen János lett: érett, kész művész, akit városunk büszkélkedéssel vallhat magáénak." A világháborút követő első koncertjét 1921. április 23-án adta a város Kultúrházában. A nagy érdeklődés miatt - nem fértek be a művészre kíváncsi hallgatók! - április 26-án a Kereskedők Házában megismételte az előadást. Április 30-án pedig a kőszegi Evangélikus Leánylíceumban lépett föl.42 A koncert három fő száma: Mozart G-dúr hegedűversenye, Grieg C-moll szonátája és Lalo Hegedűversenye. A kritikák szerint Mozart művét csodálatosan korrekt iskolázottsággal, minden szépségét megmutatva játszotta. A „fölényesen jó előadáshoz nemes ízlés és kissé affektált, de a munka szelleméhez illő érzelmesség járult”. Grieg „eredeti harmonizálás” szonátáját áhítattal, Lalo tökéletes virtuozitást igénylő Hegedűversenyét pedig bámulattal fogadta a közönség. Nagy sikere volt Schubert Bölcsődalának is, amelyet zeneiskolás kora óta rendszeresen eljátszott itthoni estélyein. Minden darabban „csillogtatta tökéletes technikáját s adta tanujelét kész, elmélyedt művészetének”.43 Kísérője Zilzer Picorla zongoraművésznő volt. Soron következő újabb koncertjére fél évtizedet vártak rajongói. A távolmaradás valószínű oka az olaszországi letelepedés. Ez a hangverseny 1926. január 23-án volt a Kovács (ma Savaria) Szállóban. Az estélyen jelen volt a megye elitje. A nyitószám a gyakran játszott Beethoven-mű, a Kreutzer-szonáta volt, amelynek előadását így méltatta a beszámoló: „már az első taktusoknál világos volt mindenki előtt, hogy ezen az estén olyat fog hallani ettől az istenáldotta talentumtól, aminől még nem hallott itt senki [...]. Az utolsó tételnél pedig már feltartóztathatatlanul birtokába vette azt a megkapóan édes muzsikát, mely Koncz művészetének legjellemzőbb specialitása”. Az est másik fő száma Mendelssohn Hegedűversenye volt. Ennek a darabnak az előadásmódja „teljes mértékben érvényre juttatta a művész káprázatos technikáját”. A műsor további darabjaiként Brahms egyik keringőjét, Hubay Jenő Zefírjét és Paganini-Wagner Waldstimmungját meg kellett ismételnie a művésznek. Az egyes darabok értékelése mellett Koncz előadóművészetét is méltatták. E szerint a koncert ismét bizonyíthatja, hogy „Koncz megközelítette vagy már esetleg el is érte azt a fogalmat, amit a világ legjobb hegedűse alatt értünk”. Kitűnőnek találták Koncz művészi diszpozícióját, következésképpen „most az is valami sohasem érzett elragadtatásban tapsolt, aki egyébként nem sokat ért a zenéhez”.44 A varázslatos hangulatú est után a közönség ülve maradt. Nem akart hazamenni. Koncz pedig kijött, s lejátszott egy új programot. Végül a rendezőknek kellett leoltania a lámpákat. A közönség a bejáratnál várta a művészt, s ott ünnepelték tovább.45 Ebben az esztendőben még egy alkalommal, november 6-án koncertezett a megyeszékhelyen Koncz János. Előzetesen ezúttal is mind őt, mind kísérőjét, Kósa Györgyöt bemutatta a Vasvármegye. Egy budapesti lap koncertkritikáját ismertetve szól Koncz művészetéről, e szerint ő országszerte a legszívesebben hallgatott hegedűsök közé tartozik.