Vasi Szemle 2012 (66. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3. szám - A MÚLTNAK KÚTJA - Sill Aba Ferenc: IV. Károly király Szombathelyen. Egy beszélgetés szerkesztett változata
_________A MÚLTNAK KÚTJA_________ SILLABA FERENC: IV. KÁROLY KIRÁLY SZOMBATHELYEN Tamást ismerte fel. Jelezte az érkezőknek, hogy bejelenti őket Mikes püspöknél. A látogatók közölték, hogy tiszteletüket akarják tenni a püspök úrnál. - Mondtam nekik, hogy rögtön jelenteni fogom a püspök úrnak. Le fogok jönni az urakért, ha a püspök úr fogadja őket. Bementem a püspök úrhoz, bent volt nála Kyd kapitány, a sógora, az ő lányával, Wenckheim grófnővel. És bent volt még Almásy László. Abban az időben itt volt Vass miniszter is, lelkigyakorlatot tartott. Ő már vacsora után elment, elbúcsúzott a püspök úrtól. Én akkor bementem a püspök úrhoz, és jelentettem neki, hogy Erdődy Tamás itt van, egy idegen úrral óhajtja tiszteletét tenni, méltóztatik-e őt fogadni? Püspök úr azt mondta erre: „Tamás, hogyan került ez ide? Már oly régóta nem volt nálam. Hol vannak?” Én azt mondtam, hogy lent vannak a lépcsőházban, várják a kegyelmes úrnak a válaszát. - Kéretem őket, jöjjenek fel. - Én elmentem eléjük, ők már jöttek fölfelé, és Erdődy Tamás, akit már régebben ismertem, kérdezte: „Molnár bácsi, fogad-e a püspök úr?” - Igen, méltóztassanak feljönni. - Feljöttek, ahogy az előszobába bejöttek, letették a kabátjukat, mert azt mondták, nagyon porosak. Azt nem tudom, hogy melyiknek a kabátját segítettem le először. Amikor már letették a kabátjukat, mondták, hogy vezessem őket a püspök úrhoz. A nagytermen keresztül mentünk. - Melyik szobában tartózkodott akkor a püspök úr? - A dohányzószobában. Ez a nagyteremtől jobbra van. Ott van ma is az a sötét, fekete bútor. És akkor, amikor odavezettem az ajtóhoz őket, az előszoba világítása látszott csak. Minekutána a nagyebédlő kapcsolója a második emeleten van, világosságot nem lehetett csinálni." Amikor az ajtót ki akartam nyitni, Erdődy gróf azt kérdezte: egyedül van-e a püspök úr? Azt mondtam: nincs egyedül, bent van nála sógora, Kitt kapitány, Wenckheim grófnő és Almásy László. Azt mondta akkor, hogy ne nyissak ajtót, csináljak egy kis világosságot. Mondtam neki, bocsánatot kérek, de a II. emeleten van a kapcsoló, fel kell oda mennem, csak így tudok a teremben világosságot csinálni. Azt mondták, ne menjek fel, csak oda vezessem őket, ahol világosság van. És akkor újból visszavezettem őket az előszobába, mert a szalonszobák le voltak zárva, téli időben hidegek voltak. Kivezettem őket az előszobába, a csillár alá álltak mindketten, és azt mondták: hívjam ki a püspök urat. Bemegyek a püspök úrhoz, és jelentettem neki, hogy Erdődy Tamás kéreti, hogy méltóztassék kifáradni. Nos, azt mondta a püspök úr: Tamás, be se mer hozzám jönni? - Miért volt Tamás ilyen tartózkodó? - Hát tartózkodó azért volt, mert ő Bécsben nősült, egy házmesternek a lányát vette el, a mágnás osztállyal ezért nem tartott barátságot, meg ők se ővele. Erre gondoltak, és mivel Wenckheim grófnővel együtt gyerekeskedett annak idején, azért nem mert bemenni. Feszélyeztetve érezte magát. Püspök úr felkelt, és azonnal jött. A nagytermen keresztül egyenesen az előszobába, ahol ők álltak, a villanyvilágítás alatt. Már a nagyteremből kiáltott: Szervusz Tamás, be se mersz hozzám jönni? És odament Erdődy Tamáshoz, és azzal fogott kezet először. A püspök úr után mentem, és megálltam az ajtóban én is. Vártam a további parancsot, esetleg vacsorát kell készíteni, vagy valamely szobát az éjjeli szállásra. Amikor odaért Erdődy Tamáshoz, kezet fogott vele, és kérdezte: „Kit hoztál magaddal, Tamás?” És a király őfelsége elé lépett, és kezet fogott vele a püspök. A díszterem Maulbertsch festményeit őrzi, ezt védve a villanyvezetéket a második emelet födémje fölött vezették a csillárhoz. Ezért a díszteremben nem volt villanykapcsoló.