Vasi Szemle 2013 (67. évfolyam, 1-6. szám)
2013 / 2. szám - KRÓNIKA - Tudósítások, hírek
2013. LXVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ideje. (Lásd Prohászka Ottokár, Bangha Béla és mások szerepét.) Az oktatás és nevelés feladatát az egyház részben az általa fenntartott oktatási intézményekben kívánta megvalósítani, de fontos szerepet szántak azoknak az intézményeknek is, amelyek formálisan kapcsolódtak az egyházhoz, mint a cserkész mozgalom is. Mikes püspökben a cserkészek állandó és bőkezű támogatóra találtak, aki hivatalából adódóan is kapcsolatban állt velük; a vezetők egy része papjai közül került ki. Fővédnöke volt a cserkészeknek, s felkérést kapott arra is, hogy a Magyar Cserkészszülők és Cserkészbarátok Országos Szövetségének is védnöke legyen. Fölavatta több csapat zászlóját; az 1925-ben meghirdetett szentévben az ő segítségével a szombathelyi cserkészek is eljutottak Rómába. Magukkal vihették azt a zászlót, amelynek zászlóanyaságát Zita királyné vállalta; ezt a zászlót XI. Pius pápa megáldotta. A zarándokút mellett a legemlékezetesebb események minden bizonnyal a répceszentgyörgyi táborozások voltak 1925-től. Dr. Nemes József egyetemi docens választott témája Almásy László és a cserkészet kapcsolata. Almásy személye és tevékenysége jó példa arra, hogy lássuk, milyen sajátos módon találkozott a csapatmozgalom gyerektársadalma a nagypolitikával. A háborút megjárt Afrika-kutató a kommün után egyik lelkes szervezője a Nyugat-magyarországi Cserkészszövetségnek. A tisztikarban a térképészeti és műszaki ismeretek felelőse. E témában írása is megjelent több folytatásban a Cserkészfiú című lapban. Nagyon jó angol kapcsolatait az ország javára igyekezett fordítani. Diplomáciai összeköttetései révén 1922-ben elsőnek vették fel a Magyar Cserkészszövetséget a központi hatalmak közül a Nemzetközi Cserkészszövetségbe. (Almásynak pilótaként nagy tekintélye volt Angliában, ahol elismert tevékenységnek számított a repülés; már az iskolában elkezdték tanítani.) Az előadás zárásaként Almásyt Baden-Powellel közös képen láthattuk a gödöllői jamboree-n. Nagylaki András cserkésztiszt a szombathelyi 48-as számú Rákóczi ifjúmunkás-cserkészcsapat 1920 és 1933 közötti történetét foglalta össze a helyi- és a cserkészsajtó tükrében (Vasvármegye, Cserkészfiú). A napilap és a cserkészkiadványok alapján szintén annak a ténynek lehettünk tanúi egy kiválasztott csapat történetén keresztül hogy mennyire nem volt nagy távolság a gyermektársadalom és a nagypolitika szereplői között. A 48-as Rákóczi-csapat 1920-ban a Keresztényszociális Ifjúmunkás Egylet csapataként alakult meg. A fogadalomtétel alkalmával a misét, illetve istentiszteletet Mikes János és Kapi Béla püspökök celebrálták. Első nyári táboruk Borostyánkőn, az Almásy-birtokon volt, ahol meglátogatta őket Lehár Antal ezredes. Más alkalommal egy színdarabjukat Zadravecz tábori püspök is megnézte. Széchenyi Henriette grófnő zászlóanyaként szép zászlót adományozott a csapatnak, melynek tagja volt a grófnő öccse, Miklós is. Volt még táboruk Répceszentgyörgyön a megyéspüspöknél, az ivánci Sigray-birtokon, Szilvásváradon a Pallaviciniek vendégeként és máshol. A legnagyobb híve mégis a Mikoldpusztán megrendezett tábornak volt hetven inasfiúval, huszonhat kispappal, s számos pappal és rangos látogatóval. A tábori nagymisén ezerkétszáz hívő vett részt a környező falvakból, és önzetlenül látták el a tábor lakóit élelemmel. A cserkészeket meglátogató gróf Teleki Pál jamboree minőségűnek nevezte a tábort. Az 1933-as gödöllői jamboree-n a Rákóczi-csapat tagjai a Rákóczi-induló kottáját formázták meg a tábor kerítésén. Jelen volt Horthy Miklós, Bethlen István, Almásy László, vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc cserkésztiszt, katonatiszt, Szombathelyről Szendy László plébános, cserkészparancsnok, és a francia nagykövet. A tábortűznél a zenét a Rákóczi zeneraja szolgáltatta. Dr. Katona Attila történész előadásában - Ifjúság - cserkészet - tűz. Kitépett lapok Fábián Gyula életművéből címmel - az ifjúsági író nagyobb lélegzetű írásait elemezte. Az első világháború alatt a vasi székhelyre kerülve Fábián Gyula bekapcsolódott a lokális kultúra intézményeinek újraépítésébe. Nevét adta ahhoz a törekvéshez, amely Szombathelyt kultúrvárosi szerepkörben szerette volna fölemelni. Szépírói tevékenységére még Benedek Elek figyelt fel; ő maga pedagógiai munkája részeként értelmezte íróságát.