Vasi Szemle 2013 (67. évfolyam, 1-6. szám)

2013 / 1. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Botlik József: Ödenburg és "Ost-Burgenland". Sopron és "Kelet-Burgenland" a Rába folyásig; osztrák területi követelések 1945–46-ban. I. rész

_________Közép-Európa________ BOTLIK JÓZSEF: ÖDENBURG ÉS POST-BURGENLAND" illetékes szervei Burgenlandban is rendszeresen tájékozódtak az ott élő kisebbségi magyar­ság helyzetéről. A jelentéseket a Belügyminisztérium Magyar Kir. Csendőrség Nyomozó Osztályparancsnoksága a rend szerint a miniszterelnöknek is felterjesztette, a kormány tájékoztatása céljából. A „csehek alatt” időközben jelentős ipari központtá bővített Pozsonyligetfalunak a Harmadik Birodalomban az 1939. május 17-én tartott népszámlálás szerint 14 890 lakosa volt. Bár a népesség nemzetiségi, anyanyelvi és vallási összetételét nem hozták nyilvánosságra, az itteni magyarok lélekszámára is következtethetünk. A biro­dalmi népösszeírás előtt három és fél hónappal korábban, 1939. január 31-én készült jelen­tés szerint ugyanis a település német megszállása előtt Pozsonyligetfalu „három elemi iskolájában magyarul és németül, egy óvodában tisztán magyarul, a másikban magyarul és szlovákul tanítottak. (...) A [csehszlovákiai] Magyar Nemzeti Pártnak 4000 tagja volt, és gyűléseit akadálytalanul megtarthatta. (...) Ma Pozsonyligetfaluban a magyarság helyzete a legrosszabbnak mondható. (...) Munkaalkalom nincs. (...) A kereskedelem csaknem tel­jesen szünetel. (...) Magyar iskola, óvoda nincs. Minden iskolában németül tanítanak. A tantermekből eltávolították a feszületet, és helyébe Hitler arcképe került. A magyar és szlo­vák tanítók, papok, orvosok mind elmenekültek”.15 Az előbbieket egy másik forrás is kiegészíti. Az 1938. szeptember 29-én tartott négyhatalmi (Nagy-Britannia, Francia-, Német-, illetve Olaszország) konferencián hozott „müncheni döntés értelmében Ligetfaluval és két kolóniájával (Zabos, Auliess) [helyesen: Aulissel-erdő] kb. 10 000 magyar került át a Német Birodalomba, ezek a magyarok fejlett kultúrélettel és szervezetekkel rendelkeztek. Ligetfaluban és Zabosban több magyar elemi iskola működött. (...) Impériumváltozáskor a magyar iskolák és egyesületek azonban megszűntek”.16 A magyar kormány által felajánlott népességcsere valószínűleg azért nem történ­hetett meg, mert a Sopron környéki német lakosok többsége jómódú földművelő, illetve iparos volt, a pozsonyligetfalui magyarok zöme viszont kis keresetű munkás és alkalma­zott, akik legfeljebb szerény családi házat, esetleg kertet is birtokoltak. Ily módon egyál­talán nem volt lehetőség hasonló értékű ingatlanok nagyszámú cseréjére. Ebben az időben egyébként nemcsak Pozsonyligetfaluban, hanem a hídfőtől délkeletre­ délre, az Oroszvár községtől Mosonszentjános faluig terjedő magyar-német államhatársávban azt híresztel­­ték, hogy a Harmadik Birodalom hamarosan bekebelezi a hajdani Moson vármegye azon keleti részeit, amelyeket a trianoni békediktátum Magyarországnak meghagyott.17 E tervek megvalósítására minden bizonnyal azért nem került sor, mert a berlini kormányzat az idő­közben kitört világháború miatt nem akarta megrontani viszonyát Budapesttel. Ennek következtében a Nyugat-Magyarországgal kapcsolatos területi kérdések lekerültek a napi­rendről. A birodalmi vezér, Adolf Hitler és kormánya álláspontja ellenére dr. Hugo Jury, Niederdonau Gau nemzetiszocialista vezetője még 1940-1941-ben is támogatta annak a néhány értelmiséginek a tevékenységét, akik Sopron elcsatolásának fontosságát hangoz- 15 MOL. K 28. 3. csomó. 8. tétel. 1939-SV 15 328. szám. 283-284. old. (7232/1939. VII. ref. BM. számú irat.) 16 MAJTÉNYI I. Géza, dr.: Német Birodalom. (Négy világtáj krónikája.) In: Láthatár, VII. évf. 1938. 8. szám. 360. old.­­ Pozsonyligetfalu említett két kolóniája, Zabos, illetve Aulissel-erdő a valóságban falu nagyságú lakóhelyek voltak. (Kiemelés tőlem -B. J.) 17 BOTLIK József, 2011.400. old.

Next