Vasi Szemle 2013 (67. évfolyam, 1-6. szám)
2013 / 1. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Botlik József: Ödenburg és "Ost-Burgenland". Sopron és "Kelet-Burgenland" a Rába folyásig; osztrák területi követelések 1945–46-ban. I. rész
_________Közép-Európa________ BOTLIK JÓZSEF: ÖDENBURG ÉS POST-BURGENLAND" illetékes szervei Burgenlandban is rendszeresen tájékozódtak az ott élő kisebbségi magyarság helyzetéről. A jelentéseket a Belügyminisztérium Magyar Kir. Csendőrség Nyomozó Osztályparancsnoksága a rend szerint a miniszterelnöknek is felterjesztette, a kormány tájékoztatása céljából. A „csehek alatt” időközben jelentős ipari központtá bővített Pozsonyligetfalunak a Harmadik Birodalomban az 1939. május 17-én tartott népszámlálás szerint 14 890 lakosa volt. Bár a népesség nemzetiségi, anyanyelvi és vallási összetételét nem hozták nyilvánosságra, az itteni magyarok lélekszámára is következtethetünk. A birodalmi népösszeírás előtt három és fél hónappal korábban, 1939. január 31-én készült jelentés szerint ugyanis a település német megszállása előtt Pozsonyligetfalu „három elemi iskolájában magyarul és németül, egy óvodában tisztán magyarul, a másikban magyarul és szlovákul tanítottak. (...) A [csehszlovákiai] Magyar Nemzeti Pártnak 4000 tagja volt, és gyűléseit akadálytalanul megtarthatta. (...) Ma Pozsonyligetfaluban a magyarság helyzete a legrosszabbnak mondható. (...) Munkaalkalom nincs. (...) A kereskedelem csaknem teljesen szünetel. (...) Magyar iskola, óvoda nincs. Minden iskolában németül tanítanak. A tantermekből eltávolították a feszületet, és helyébe Hitler arcképe került. A magyar és szlovák tanítók, papok, orvosok mind elmenekültek”.15 Az előbbieket egy másik forrás is kiegészíti. Az 1938. szeptember 29-én tartott négyhatalmi (Nagy-Britannia, Francia-, Német-, illetve Olaszország) konferencián hozott „müncheni döntés értelmében Ligetfaluval és két kolóniájával (Zabos, Auliess) [helyesen: Aulissel-erdő] kb. 10 000 magyar került át a Német Birodalomba, ezek a magyarok fejlett kultúrélettel és szervezetekkel rendelkeztek. Ligetfaluban és Zabosban több magyar elemi iskola működött. (...) Impériumváltozáskor a magyar iskolák és egyesületek azonban megszűntek”.16 A magyar kormány által felajánlott népességcsere valószínűleg azért nem történhetett meg, mert a Sopron környéki német lakosok többsége jómódú földművelő, illetve iparos volt, a pozsonyligetfalui magyarok zöme viszont kis keresetű munkás és alkalmazott, akik legfeljebb szerény családi házat, esetleg kertet is birtokoltak. Ily módon egyáltalán nem volt lehetőség hasonló értékű ingatlanok nagyszámú cseréjére. Ebben az időben egyébként nemcsak Pozsonyligetfaluban, hanem a hídfőtől délkeletre délre, az Oroszvár községtől Mosonszentjános faluig terjedő magyar-német államhatársávban azt híresztelték, hogy a Harmadik Birodalom hamarosan bekebelezi a hajdani Moson vármegye azon keleti részeit, amelyeket a trianoni békediktátum Magyarországnak meghagyott.17 E tervek megvalósítására minden bizonnyal azért nem került sor, mert a berlini kormányzat az időközben kitört világháború miatt nem akarta megrontani viszonyát Budapesttel. Ennek következtében a Nyugat-Magyarországgal kapcsolatos területi kérdések lekerültek a napirendről. A birodalmi vezér, Adolf Hitler és kormánya álláspontja ellenére dr. Hugo Jury, Niederdonau Gau nemzetiszocialista vezetője még 1940-1941-ben is támogatta annak a néhány értelmiséginek a tevékenységét, akik Sopron elcsatolásának fontosságát hangoz- 15 MOL. K 28. 3. csomó. 8. tétel. 1939-SV 15 328. szám. 283-284. old. (7232/1939. VII. ref. BM. számú irat.) 16 MAJTÉNYI I. Géza, dr.: Német Birodalom. (Négy világtáj krónikája.) In: Láthatár, VII. évf. 1938. 8. szám. 360. old. Pozsonyligetfalu említett két kolóniája, Zabos, illetve Aulissel-erdő a valóságban falu nagyságú lakóhelyek voltak. (Kiemelés tőlem -B. J.) 17 BOTLIK József, 2011.400. old.