Vasi Szemle, 2019 (73. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 4. szám - ARCKÉPCSARNOK - Németh István Péter: „hatalmas víztükörnek csodálatos tündöklése…” (Pillantás Dömötör Sándor balatoni évtizedére)
Vasi Szemle 2019. LXXI11. ÉVFOLYAM 4. SZÁM szívta magába, a Balaton partján, Akarattyán, hol édesapja egymás után írta remeteszerű félrevonultságban a magyar múltat látomásszerűen megelevenítő hatalmas történelmi regényeit. Reméljük, hogy az ősi Kodolányi-család hervadhatatlan Balaton-szeretete az utódokban sem fog kihalni Még 1948 tavaszán is jó híreket kap a kulturális életből Dömötör Sándor. Pécsett új tudományos műhely és folyóirat alakult: a Dunántúli Tudományos Gyűjtemény... Emígy számolt be róla a Balatoni Kurír olvasóinak: ,J Szabó Pál Zoltán szerkesztésében Pécsett jelent meg a Dunántúli Tudományos Gyűjtemény I. kötetének 1. füzete. Szeretettel emlékezik meg Cholnoky Jenő Tihany, nemzeti park című nagyjelentőségű munkájáról... Beszámol a keszthelyi Balatoni Múzeum állapotáról, Darnay Béla múzeumi igazgató törekvéseiről, Zákonyi Ferenc kiemelkedő siófoki működéséről, a Zalai Táj- és Népkutató Intézet megalakulásáról — hogy csak a legkiemelkedőbb balatoni kultúrmunkákat említsük. Holub József, Horváth Tibor Antal, Iványi Béla, Csutorás F. László, Szabó Mária balatoni vonatkozású történelmi és néprajzi tárgyú munkáinak elkészültéről és sajtó alá rendezéséről ad még hírt...” Dömötör Sándornak ez, az 1948-as nyár az utolsó, amely munkával a Balaton partján telik. Júniusban a tó fürdőéletének kezdetét kutatja. Pontosan fogalmazott: ,A Balaton melletti fürdőélet a régi időkben a füredi Savanyúkút és nem a Balaton kedvéért kezdődött. Eleink a gyógyulás reményében keresték fel a híres savanyúvíz táját...” Idézi Fejér Antal füredi költeményét 1777-ből, megismertet az ottani nagyvendéglő uraival, hogy 1786-ban egy hatfogásos ebéd mindössze 18 krajcárba került... Júliusban, arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon mióta nevezzük a Balatont a sós tengerek nyomán tengernek, ezt a legnyugatibb keleti édesvizű tavat? Dömötör Sándor Pálóczi Horváth Ádámnak tulajdonítja a keresztapaságot, tőle találta a legtöbb releváns szemelvényt. Igen, ő, Kazinczy és Csokonai voltak, akik tengert láttak, amikor a Balaton tavára pillantottak. Petőfi az Alföldet nevezte tengersík vidéknek. Dömötör Sándor tallózásának ismeretében tulajdonképpen kezünkben a megoldás is... .J Ha a Magyar Tenger kifejezést olvassuk, vagy halljuk, egészen természetes előttünk, hogy a Balatonra gondolunk. Ez a képletes kifejezés pedig csak akkor keletkezett, amikor a Balaton mint költői tárgy a műköltészetbe is bevonult. A XVIII. század végén kezdte költőinket alaposabban érdekelni a Balaton, mint emelkedett szellemeket foglalkoztató tettek színhelye. Talán Palóczi Horváth Ádám, a híres füredi poéta az első, aki ezt a kifejezést először, s nagy előszeretettel többször is használta. Kazinczy Orpheus című folyóiratában 1790- ben jelent meg a Tsalattatás című költeménye, melyben többek között így dalol: Már a vészes magyar tenger zuhogása hallaték... ” Dömötör Sándor írását a Siófokról Balatonfüredre áttelepült helytörténész, Zákonyi Ferencé és szerzőtársa, Lipták Gáboré követi. E négykezes is Pálóczi Horváth Ádámot nevezi meg keresztapának 1956. május 30-án a veszprémi napilapban (a Veszprém megyei Népújság Bakony táj című mellékletében). Aztán 1960-ban Zákonyi Ferenc olyan citátumot talál Kazinczy Ferenctől, amely megelőzte Pálóczi Horváth Ádám verseit a tekintetben, hogy ki is mondta legelébb Magyar Tengernek a Balatont? Mi most Rácz János 2013-as tanulmányából alkothatunk még tisztább képet, amely a Magyar Nyelvőr az évi 4. számában jelent meg. Manapság bárki Balaton-szerelmes e forrásból tudhatja már, hogy Kazinczy Ferenc legkorábbi munkái közé tartozik az a Magyarország geographica című földrajzkönyvecske, ami