Kornis Gyula: Nietzsche és Petőfi (Budapest, 1942)
I. Nietzsche magyar romantikája
I. Nietzsche magyar romantikája. Körner, Lenau, Beck és Liszt romantikájának hatása az ifjú Nietzschére. — Az Ermanarich-szimfónia «magyar tűzzel» izzó ősgermánjai. — Nietzsche buzgón olvassa Petőfit. — A Der alte Ungar az Alföld «szikláin». Az ifjú Nietzsche Petőfinek számos költeményét megzenésíti. Mi a szellemi háttere annak, hogy a forrongó lelkű német gimnazista, majd egyetemi hallgató, annyira vonzódik nagy magyar lírikushoz, sőt általában a magyarsághoz? Nietzsche már gyermekkorában harciasan végigéli a krími háborút s Szebasztopol várának ostroma idején részletes «erődítési terveket» készít. Képzeletét tehát mélyen megkapja a szabadságért életét vakmerően kockáztató Köznemek magyar tárgyú tragédiája, a Zrinyi Sziget veszedelmének ez a lobogó lelkesedésű, erősen szónokias hangú drámája (Friedrich Nietzsche, Werke und Briefe. Historisch-Kritische Gesamtausgabe. Werke. I. Jugendschriften. 1854—1861. Hersg. von H. J. Mette. München. 1933. 446. 1.). Odaadással mélyed Lenau költeményeibe is, amelyek már a harmincas évektől kezdve Németországban népszerűvé, sőt divatossá teszik a magyar Alföldet. (Werke, I. 446.). Lenau életet lehel a magyar pusztába, a magyar lélek természetét s a magyar népdal hangját és formáját a németekkel meg tudja értetni és kedveltetni. A Himmelstrauer, An die Wolke, Die Haideschenke, Die drei Zigeuner, Nach Süden c. költeményeiben a magyar tájnak és népéletnek olyan képét rajzolja meg, amely azóta úgyszólván máig, minden történeti fejlődés ellenére, megszilárdult a német lélekben; ennek szemében ma is a regényes puszta, a szélvészként vágtató 1*