Élet és Irodalom (Az Aurora folytatása) 1. (1923)
1923 / 4. szám - Féja Géza: Hazai rejtelmek
nek egészen kifinomult különös benső látása van (a nép benső életére is rámutatott Kuthy), hatványozott a lélekereje és az érzékenysége. Látta az idegélet nagy szerepét, a lelki betegségek szociális okait, a miliő sorsdöntő fontosságát, sőt az átöröklés problémája is derengett előtte. Mindez egy gazdag, kibontakozó világra vall, melynek legnagyobb élményei: a magyar néppsziché, értve ezalatt az érintetlen, teljes faji kedély, a magyarság szociális képe s a modern nyugati kultúra. Az eddigiekből láthatjuk Victor Hugó és Balzac nyomát Kuthy Lajos kedélyén. Mellettük Csokonai Vitéz Mihályhoz fűzi sok reláció. Az irodalomtörténet borúsfejű atyáinak a keserű jóvoltából azonban Sue neve is mellé került. Sue hatása nem fontos, csupán felszínét érinti, van Kuthyban ugyanis néhol elég sok romantikus közhely, melyek Suenél is megtalálhatók, mint annyi másnál. Ezek a regény kevésbé fontos szálai, színfoltjai, melyek hamar eltűnnek az ember emlékezetéből s a Kuthyról alkotott képet nem zavarják. Ha Kuthy nem is volt teljesen kiforrott művész, de realisztikus hajlama erős tisztítómunkát végzett. A pusztán külső érdekességű helyzethalmo- zásoknak s Sue mesterséges fantáziájának nyoma sincsen benne. A nagy, romantikus képekben, jelenetekben Victor Hugó volt a mestere. S a külső nagyszabásúság mellett ezekben éri el Kuthy alkotói mámorának egyik legmagasabb csúcsát ezekben éreztet és érez valami misztikus emberfeletti mozdulatot. Bámulatosan tisztán látta Kuthy Csokonai arcát, jelentőségét. A magyar nép költői kedélyének első, nagy megnyilvánulásának tartotta Csokonait. Érezte, hogy Csokonai szentimentalizmusában, színjátszó, remegő változatosságában igen sok van a magyar kedélyből s a nép művészi ösztönéből. Kuthy is a természetélet jóságát és tisztaságát, a vidám együttlét örömeit kereste a nép életében s a kiválasztottak szerelménekegészen finom rezdüléseit. Csokonai színezte a nő élményét is benne, „tőle az áhitatos tisztelet, ama messziről nézés nem realitás, hanem inkább a tőle megindult, leg-finomabb férfikedély-játék, egy élménynek folyton választékos érzel-mekkel való átitatása, törékeny, kecses építése. Balzac több nőalakjában is van ilyen finomság, a más, az ismeretlen megdicsőítése. Szociális látásában az a legfontosabb, hogy az egyes társadalmi osztályokat nem egyéneken át nézi, hanem a benső struktúrájukat tárja fel s így egészen tisztán látja a magyar szociális élet összetevőit. Korának egészséges reformtörekvéseit képviseli s kora és faja minden aktuális problémáját bevetiti a regénybe. A magyar társadalom 68