Dessewffy Emil - Kovács Sámuel (szerk.): A Tiszaszabályozási alsó szabolcsi (jelenleg észak-bihari) Társulat könyve: a társulati pénzügy iránti tervezettel (Debrecen, 1859)
Első rész: A Tiszaszabályozási eszme feltünése. A kezdet, a fejlődés, a szerkezet, s a jelen álláspont
t nem venni kívánó földbirtokosok elleni elégtételről az 1836diki országgyűlésen, úgy az 1840-ben kisajátítási, közmunka s más középítésre vonatkozó törvények alkottattak, melyek mind lassanként következtethették, hogy a szabályozás tényleg meg is kezdethessék. De különösen életre jött a szabályozás eszméje általánosan az 1838-diki Pesti árvíz nyomán, mert ezen az egész országunkat megrendítő eseményre V. Ferdinánd királyunk az 1830-ki országgyűlésre k. k. előadásai közzé foglalta három k. k. előadásai között a Duna és egyéb folyamok szabályozását, és ezen atyai indítványra az ország R. Rei az 1840-ki országgyűlésen a 4-ik t.czikkben egy országos küldöttséget rendeltek ki, mely e tárgyban véleményt adjon és adatokat gyűjtsön. Ugyanazon küldöttség e jelentését az 1843/4-ki országgyűlésre be is adta, és abban az országérei kívánságokhoz képpest a Tisza folyam szabályozása is tárgyaltatik, itt jő elő az országos adatok között először a Tiszaszabályozás eszméje. Az 1843/4-diki országgyűlés több mint egy évi szorgalmas munkálkodás után, az országban kifejlett két ellenkező iránynak egymás ellen sikeresen vitt küzdelmei miatt, csak 13 törvénnyel gazdagító Törvénykönyvünket, így a Duna és egyéb folyamok szabályozása tárgyában külön czikkben kötelező törvényhozása szinte úgy elmaradt, mint más sok üdvös intézkedések, melyek e gyűlés folyama alatt érlelődtek, de a IX. 1.czikkben, hol a közmunkákról rendelkezik a törvény a 17, 18, 19, 20-ik §§-okban világos rendelkezések foglaltatnak a víz szabályozás átmetszések és töltések, a munkák és azok költségeibeni részvét iránt. Ezek mind megannyi anyagok és alapkövek gyanánt szolgálhattak a Tisza szabályozásának, de meg kell vallani éppen a Tisza folyam külön szabályozása, mint jámbor óhajtás létezett csak ez ideig. B. Wenkheim József, B. Vécsey Miklós, Gróf Vay Ábrahám működtek ugyan a felső és alsó Tiszánál, Gróf Zichy Ferencz ő exolja is szemlét tartott itten, előmunkálatokat is létetett, a királyi Helyt, Tanács pedig már előbb