Kornis Gyula előszavával: Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete - a gr. Klebelsberg Kunóról szóló emlékbeszédek és megemlékezések, 1932-1938 (Budapest, 1938)
Megemlékezés
HÓMAN BÁLINT IIÉ Magyar Nemzeti Múzeum önállósult vagy az önállósulás útján haladó intézeteinek egybeszervezésével és az Országos Levéltárral való együttműködésük megteremtésével végrehajtott szervezést nyomon követte két vezető történeti intézetünk, az Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum nyomasztó helykérdésének megoldása, már-már pusztulásnak kitett történeti anyaguknak értékéhez méltó elhelyezése. Az Országos Levéltár új épületét a háború idején benne elhelyezett idegen intézményektől és lakóktól megtisztítva, átadta eredeti rendeltetésének s ugyanott helyezte el minden kutató könnyebbségére a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárát is. Két épület rendelkezésre bocsátásával és egy épületrész emelésével biztosította a Magyar Nemzeti Múzeum nagyértékű történeti, régészeti, néprajzi anyagának jövő sorsát. A Történelmi Társulat első bécsi ösztöndíjasainak nyomába fiatal historikusok, régészek, művészettörténészek, ethnográfusok hosszú sorát küldötte a külföldi tudományos központokba, hogy műveltségüket, ismereteiket, szaktudásukat gyarapítva, majdan választottakként vehessék át a történeti tudomány művelésének irányítását és az új tudósnemzedék vezetését. A tudományos intézeteknél különféle intézkedések folytán nagy számban megürült állásokat ezekkel a szigorú tudományos szelekción keresztülment ifjú tudósjelöltekkel töltötte be, így akart új szellemet hozni az utóbbi időben az elbürokratizálódás felé hajló intézményekbe. A nehézségekkel küzdő tudományos egyesületeknek, az Akadémiának, a Magyar Történelmi-, Néprajzi-, Régészeti- és más társulatoknak nyújtott rendszeres állami támogatással pótolta ezeknek az alapítványi vagyon elértéktelenedése és a középosztály leromlása miatt megcsappant anyagi eszközeit s ezúton biztosította a nyomorúság éveiben elsorvadt és szünetelő kiadványok megjelenését. A szomszédos népek történetének a múltban annyira elhanyagolt tanulmányozását előmozdítandó, a budapesti egyetem bölcsészettudományi karának javaslatára a horvát-magyar életközösség újabbkori történetét is felölelő irodalmi tanszékké szervezte a horvát nyelv és irodalom tanszékét, új tanszékeket szervezett a délkeleteurópai és keleteurópai történetnek s a klasszika archeológiai tanszéket a magyar föld archeológiájának tanszékévé szervezte át.