Lónyay Menyhért: Közügyekről - nemzetgazdászati újabb dolgozatok (Budapest, 1863)
A Tiszaszabályozás története
TÖRTÉNETE: 159 és a megyében fekvő Verőczétől egész a Dunáig teszen 2.766.678 holdat, még pedig felvéve a megyék előbbi felosztását: ezen ártér — az 1848-ki megyei területek szerint — következőleg oszlik el : összesen : 2.766.673 Ezen területről nem lehet mondani egész általánosságban, hogy a szabályozás előtt mind egészen haszonvehetlen lett volna, sőt egy kisebb része, mint mocsáros erdőség, néhol feltételes szántóföldek, rétek, legelők is fordulnak elő. De ezen haszonvétel mindenesetre igen feltételesnek és csekélynek mondható, holott nagyobbrészt levegőt rontó mocsáros ingoványokat és nádas zsombékos lápos helyeket képezett, és még részben jelenleg is képez. A Tisza-szabályozásnak czélja az eddig feltételes használatú földeket biztos használatunkká s jövedelmezőbbekké tenni, s azon tereket, melyek eddig semmi hasznot nem hoztak, a dús termelésnek megszerezni. Tehát azon tér, melynek mentesítéséről van szó: Szám 1 Megye Ártér 1200 □ ölesholdakban 1 Ugocsa 77 77 77 82.846 2 Bereghn 77 7? 239.258 3 Szathmári 77 77 456.950 4 Ungha 77 77 105.123 5 Zempléni 77„ 313.435 4 Szabolcsn 71 77 426.775 7 Heves 77„ 77 300.756 8 Borsod 71 71 77 46.097 9 Pest 71„ 77 15.975 10 Csanád 71 77 77 23.147 11 Hajdú városok 11 77 77 41.451 12 Jászság 71 71 77 27.588 13 I.Kunság 11 71 77 40.450 14 Csongrád 77 77 77 177.359 Kis-Kúnságn 77 77 853 15 Bácsi 77 77 34.089 16 Torontál 11 77 77 326.681 17 Csajkás ezred 71 77 77 57.847