Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a Mohácsi vésztől a legújabb időig (Pest, 1855)
Tizennyolcadik század
13 FALUDI FERENC: Mondjon az egész táborunk Haladó éneket, Puskánk, álgyúnk, puskaporunk Hasítson egeket, Forgassunk nagy poharakat, Igyunk Te-Deum borokat: Nekem is töltsétek ! — — ! ! Uj lármát hallok, fiaim ! Uj erő ütt reánk : Menjünk életbe bajnokim ! Rivadjon trombitánk: Újítsunk rajtok sebeket, Vágjuk apróra szíveket ! Megyek, kövessetek. 5. Kl or inda. Gyenge Klorinda Hús kikeletben Egy szép ligetben Fel s alá jár : Siess, Horindó ! Szívét epesztve, Kezét terjesztve Csak reád vár. Megyó Dorindó , Egy kis bokorban Hajnali korban Leültek már. Nyugszik Dorinda, Igen sietett, Sokat igetett, Hallgat a pár. Kezdi Klorinda : „Pásztor, hol jártál ? Kivel tréfáltál ? Engem elhagysz , Hamis Dorindó ! Mintha nem tudnám, S nem tapasztalnám , Mással mulatsz.“ „„Ne hidd, Klorinda! Mezei nymphám, Édes báránykám ! Mert ez a szív, Esküszöm Pálra, A nagy istenre, Égre, tengerre! Te hozzád hív.““ Lator Dorinda ! Ott a fény ősben — Vagy a füzesben, Nem tudom már — Idegen társsal Eperjet szedtél, Vígan nevettél — Csak tagadd bár.“ „„Nem úgy, Klorinda Kivel sétáltam, Akit imádtam, Nem földi kép , Hanem istenség, Nagyobb náladnál, Szentebb náladnál. De nem oly szép : A szűz Diána Vadat kergetvén, Sokat megejtvén, Egy kanhoz lőtt : Áztat nyomozván, Az erdőt járta, Fel nem találta, Énhozzám jött.““ „Ha úgy van, pásztor, Igen követlek. Megint szeretlek, Mint ha nymphád : Keljünk, Dorindó ! A nyájt elhattam, Sokat mulattam, Isten hozzád !“ 8 6. A szerencse. A szerencse változásin Tanult elme nem indul : Ide s oda rándulásin, Nem sértődik, nem mozdul Csak úgy nézi csúf játékát, Mint a forgó karikát. Ma hiteget, hizelkedik, Szárnyán visel, felhordoz , Holnap megint mérgeskedik, Bosszúságot, gondot hoz. Rád szegezi kész táborát, S meg felszedi sátorát. Most felbillent első fokra, Ápolgat és mosolyog, Kebelébe ragad csókra , Már megbánta, tébolyog , Nálad tölti ebédkorát, Másutt eszik vacsorát. Csak árulás biztatása, Tárházakkal ha imád : Öröm, üröm ajánlása, Visszarántja a mit ád. Szerencsére csak úgy tekints Ajándéka álomkincs. Kopasz, béna és vak jószág, Agyarkodó, fondorló, Felkendőzött aggottság, Nyughatatlan, kóborló , 314