Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a Mohácsi vésztől a legújabb időig (Pest, 1855)
Tizennyolcadik század
701 KISFALUDY SÁNDOR. 702 fejezvén ki, s a nemzetiség erősítését magyar nyelv, érzés és irás által ismervén fel minden magyar fő teendőjéül, már ekkor fogadta fel magában , hogy hazáját ez után is szolgálandja. Erdélyben töltött nyolc hónap után, 1793. január 5. hadnagynak neveztetett, egyszerre mind az ezredhez, mind a magyar kir. testőrsereghez Szala részéről; ő azonban bővebb önmíveltetése tekintetéből az utóbbit választván, Bécsbe ment. Itt mindenek előtt teljes szorgalommal a francia és olasz nyelvek tanulásának feküdt, üres ideje legnagyobb részét otthon tölté a külföldi irodalmak remekei tanulásával. Egykor egy délelőtti órában, mielőtt udvari szolgálatra menne, Tasso fordítgatásával foglalkozván, Esterházy Miklós herceg testőrségi főhadnagy az akkor Bécsben volt két rendkívüli angol követtel, Spencer és Granville lordokkal, kik az intézet külseje és belsejével kívántak megismerkedni, szobájába lépvén, meg voltak lepve, midőn a magyar testőrhadnagyot, a nagy világ zaja között, Tasséval elfoglalva lelték. Az ekkor (prózában) készült töredék : Rinaldo és Armida kezemnél van. Ezek mellett a festészet és zene műveit a legnagyobb figyelemmel érdekte, maga is rajzolt és zenélt, a színházat szorgalmasan járta, s Bécsnek legtöbb írói és művészi nevezetességeivel, valamint az akkor ott összecsoportosodva működött magyar írókkal, melyek különösen Görög Demeter, akkor Esterházy Pál herceg nevelője, Kerekes, a M. Hírmondó szerkesztője, Sándor István, Péteri Takács József, gr. Festetics László nevelője, s az ott rövid ideig mulatott Bacsányi voltak, folyton társalkodóit. A sors ekkor nagy csapástól őrizte meg. Martinovics apát mindent elkövetett, hogy őt társaságába vonhassa, de Kisfaludy a feslett életű férfiútól idegenkedvén, egyre vonakodott, míg végre engedvén a sokszori kérésnek,zenés estvélyei egyikére csakugyan megigérkezett , de Martinovics ugyanaz nap délben elfogatott. Esterházy Antal herceg halálával a testőrsereg kormánya a másodkapitányra maradván, az a szíves viszony, mely azelőtt e testület tagjait vezérekkel összefonta, meglazult, ízetlenségek támadtak, s az elhalt gárdakapitány kedvencei, köztök Kisfaludy is, garnizon-ezredhez tetettek által, mi ennek kebelében mély fájdalmat gerjesztett. Nevelé ezt a következő körülmény. 1794. évi őszszel szabadságon otthon lévén, s a badacsonyi szüreten Szegedy Ignác kir. tanácsos és szabi alispán leánya Rozáliával (ki Himlyében „Liza“ nevet visel) megismerkedvén, szíve egész hevével szerelemre lobbant iránta, s a leányi szívben is érdekletet vélt találni. Olaszországba indulása előtt, bucsúlátogatást tevén Szabiban, a különben is sértett kedélyű ifjú némi idegenséget sejtett az imádottban, melyet vagy hajlama elhidegültének, vagy saját helyzete változásának, t. i. a testőrseregtőli, megérdemlettnek vélt, elozdíttatásának tulajdonított. Többszörösen fájt most neki a baleset, dúlt-fúlt magában az emberek eddig nem tapasztalt részlelkűsége miatt, s eltökélt magát a véres harcokban halált keresni. E kedélyállapot tette őt költővé : ebben született meg „Himfy“. Rendeltetése Milanóba vezette, hová a több ízben megveretett austriai had visszatolatván, Bonaparte ott termett, s azt bekerítette. A hét hét múlva ostromoltatni kezdett fellegvár őrizete az ostrom harmadik napján megadván magát (jun. 29. 1796.), vele Kisfaludy is hadi fogolylyá lett, s Franciaországba küldetett. Jó csillaga a Provenceba vezette, hol több hónapot töltvén, Avignonban s Vaucluse regényes völgyében Petrarca szelleme által ihletve, többjeit írta azon gyönyörű daloknak, mik mindaddig élni fognak, míg a szív egyszerű, mesterkéletlen, való és mély hangjának hatása leszen a kedélyekre. Becsületszavára, még kiváltatása előtt, visszabocsáttatván, St Raffeaunál, Fréjus mellett, tengelyre szállt, Genua felé vitorlázandó, hova egy hajótöréssel fenyegető veszélyes vihar kiállta után, szerencsésen megérkezett, s mint ki nem váltott hadifogoly Klagenfurtban állíttatott meg. Itt először az ottani hadi kórház felvigyázata, midőn pedig a franciák