Toldy Ferenc: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái 2. kötet (Budapest, 1868)
VI. Csokonai. 1773-1805
CSOKONAI ÉLETE. 89 meg Hírmondója mellé U5), kérte fel, hogy valamely bécsi nyomtatóval részére szerződjék U6). E felszólításra válasz, melyet Patakra, Rozgonyi tanárhoz kért utasíttatni, még most nem jött, ha anyjához Ongáról júr. 19. írt levele egyik helye, mint vélekszem, csakugyan Mártonra vonatkozik). A Mártonhoz írt levélben emez érdekes hely foglaltatik: „Édes barátom, távol vagyok mind a gazdagodás vízkórságától, mind attól hogy fényes szerencsézést kivánjak játszani a világon, és csak munkácskáimnak ezt az egy kiadását (amely mind hajdani vickándozó plánumim által szerzett aprólékos adósságimra, mind írásimnak mindennapi előbb tovább való hányattatásba nézve szükséges) végbe vihessem, nem fogja többé még csak munkámat is látni ez, az egy részről irigy és szőrszálhasogató s a mellett korhely, időszakasz , más részről a Helvetius baglyát realizáló, obscurant és üldözni szerető világ. Ha írok is, aminthogy már én a nélkül nem tarthatom feltételemet, írok a boldogabb maradéknak, írok a XX. vagy XXI. századnak, írok 15 * * 115) Márton József, szül. 1771. Csokonaival Debrecenben ismerkedett meg, hol iskolai képeztetését 1779—1793-ig vette; 1799-ig Lőcsén az ev. gymnásium tanítója, 1800-ban a két hazát nyelvismereti célból beutazván, 1801-ben a Hírmondó szerkesztőségébe lépett. Iskolai barátságokat M. és Cs. 1800 őszén újították meg. L. ennek levelét (Válog. Lev. XI.), 862. szel. ne u. ott, 863. szel. U7) A hely ez: „Patakon való dolgaimat otthon beszédem el, most csak azt említem, hogy profess. Rozgonyi úrhoz semmi levél nem jött.“