Toldy Ferenc: Irodalomtörténeti olvasókönyv, vonatkozással magyar irodalomtörténetére (Budapest, 1868)
Negyedik rész: Legújabb kor
371 NEGYEDIK RÉSZ. LEGÚJABB KOR. 372 újra lefordítottam. 15)Ez nem fog világot látni, mert az idők nem úgy folynak, hogy láthasson. De jó emberek manuscriptumban olvassák. Élj, Uram, szerencsésen és szeress. Én köszönöm barátságodat, és ölellek. Regmecen, Tokajhoz 5 mértföldnyire júl. 27. 1793. Verseidet igen érzékeny gyönyörködéssel olvastam Kassán sokakkal. 136. sz. Ugyanahoz (XI. levél). (Kist felépüléséről tudósítja). Ér-Semlyén decemb. 19. 1803. Édes Barátom ! Sok ideje lehet, hogy prédikátorunknak levele hozzád elért, és elrémített, íme ismét élek. Az isteni kar, mely végig vezetett a halálnak minden kisértetei közt, vissza is hozott a halál mezejéből. Irtóztató ez a nyavalya. Három nap feküdtem elméletlenül és álmatlanul, s jajgattam szüntelen, én, aki minden testi fájdalmakat különben spártai elkeményüléssel szoktam tűrni. A mi kedves Szentgyörgyink volt egyik angyalomfej .Nálam volt egy nap , haza mervén felbukott a székével valamely betegénél, s sok ideig ki nem léphetett szobájából , s szerencsémre nem is volt szükségem hogy ide fáraszszam. Ámbár a betegség igen dühösen rohant reám, de csakugyan nem volt oly dühös mint Kassán laktamban már egyszer. S ez a betegség nekem az életnek ismét felette becsesége a Természetben“, Campe Psychologiáját, Pest, 1794. és Gessner Daphnisát és Első Hajósát, 1797. adta ; ellenben Csokonai, mint geniális, tanult és termékeny költő nem csak jó emlékezetben van, hanem olvastatik is, és szerettetik azok által, kik a gyakran újszerű kifejezés dacára gondolatai újságát, erejét, szépségét érezni képesek. De e ma feltűnő idegenség, melylyel Kazinczy mindvégig viseltetett az őt imádó Csokonai iránt, épp abban találja természetes megfejtését, hogy ő előkelőleg akkori irodalmunk Augiás-alja kitisztítására, a nyelvnek szépítésére, a költészeteses édeskeserű örömeit nyújtotta. De valóban nem a nyomorul vigasztalása az a hit , hogy a Gondviselés igazságos, és abban a mértékben nyújtja a jutalmat és a pótolékot, amelyben bennünket sújtott. Mihelyt szemeim erősödni kezdtek, Senecát loptam ágyamba, s olvasni kezdettem a Gondviselés apológiáját'7), de rajta vesztettem. Az anyám, az én jó anyám, észrevette, hogy paplanom alatt valami van, és hogy szemeim meredten függnek rajta. Elvette a könyvet. — A Gondviselés kedvét leli abban, hogy engemet új meg új szerencsétlenség játékává tegyen, de kegyes mindenkor ki is ragadni belőle, s tudhatnád csak, édes barátom, tudhatnád csak, mely édes bért nyújtott nekem ! Az volt vigasztalásom fogságomban — nem vigasztalásom — bátorítóm, kevélyítöm, nagyitóm volt,— hogy a szerencsétlen közelebb áll az Isten kezében, és hogy szép dolog eszközül választatni az isteni kéznek ! — Visszanyervén az életet, igyekezni fogok azt megérdemleni, s új erővel futom meg azt a pályát, amire az isten hitt. 137 sz. Szentgyörgyihez írt Levelei közöl. IV. Levél. (Szentgyörgyi egy hosszú levélben nemtelesét fejezvén ki a miatt, hogy a Kazinczynek minden közszeríj elemektől megmentésére volt hivatva, s így ösztönszerüleg azokhoz vonzódott inkább kik finomabb érzékkel bírtak a formai szép iránt. E tekintet magyarázza meg legtöbb esetben Kazinczy rokon- és ellenszenveit egész életén át. A Sander címén Nagy által szándékolt változtatásban a szellemnek (esprit) egy villanata mutatkozik : csoda-e, ha az annyira szellem nélküli időben Kazinczy egy ily villanatot is szinte lelkesedve üdvözölt ?— ,s) Rousseau J. J. „Társadalmi Szerződés“e értetik itt (Contrat social). — ie) Mint házi orvosa.— ,z) Sene cae de Providentia Liber unus.