Toldy Ferenc: A nemzeti irodalom ismeretének viszonyáról a nemzeti élethez, és buzgó esdeklés a "Nemzeti könyvtár" ügyében (Budapest, 1851)
Horvát András. Huszár Gál. Ihász Péter. István deák. II. JÁNOS KIRÁLY. Kátosi Péter deák. Kétei Mihály. Magócsi Gáspár Németi Ferenc. Nyilas István. Palatics György. Szepetneki János. Szerémi Illés. Sziráki Balázs deák. Sztárai Mihály. Tolnai György. Tordai Benedek. Tőrei Gergely. Újlaki Péter. Valkai Kelemen. Vásárhelyi András. Zeleméri László. V. Deákozók (alaktani tekintetből teljesen összeállítva). Diósi Gergely. Sylvester János. Egyed úti Gergely. Szegedi Lőrinc. Heltai Gáspár. Tasnádi Péter. „ Monoszlói András. Vilmáni Libéc Mihály. Ez egész osztály Nemzeti Könyvtáram alakjában három oly kötetet ad, mint Csokonaim , és mintegy 24 füzetben volna eszközölhető. A második főosztályban A XVII. SZÁZAD KÖLTŐI foglaltatnak, és pedig több névtelenen kívül a következők : Benicky Péter (Lyra), Szentmártoni János (Tankölt.) Kohári István (Tankölt.). Szőke Ambrus (Lyra). Liszti László (Epos). Török István,Kolosi (Epos). Péceli Imre (Lyra). Zrínyi Miklós (Epos, lyra). Két nagy kötetet töltenek be a Nemzeti Könyvtár módja szerint. Az e századbeli vallásos költészet körüli tanulmányaim még nem tettek azon állapotba, hogy azt gyűjteményem szerkesztményébe felvegyem. A harmadik főosztályt A RÉGIBB MAGYAR KRÓNIKÁK teszik, névszerint Székely Istváné (1559), Heltai Gáspáré (1575), Pető Gergelyé (1660) minden folytatásaival (Kálnoki Sámuel,Spangár András, Kovács János 1742-ig) és Lisznyai Pálé (1692). Kevesbbé gyarapul ez írók által a históriai tudomány, mint inkább a historia nemzeti felfogásának ismerete, mely egyik érdekesbje-